BAABA

Marci
» Cikkek » -Tételsor- » Tételsor1

    18. Tétel
   
| 3257 | 2015-05-10 | Marci | Hozzászólások (0)

 

Személyi jövedelemadó (SZJA)

Az Szja célja, hogy a magánszemélyek hozzájáruljanak a közterhekhez, valamint az adóbevételek biztosítása az állami és az önkormányzati költségvetés számára.

 

Jellemzői:       •a magánszemélyek minden jövedelme adóköteles

                        •általános adó

                        •közvetlen adó

                        •kedvezmények és adómentesség kapható

                        •naptári évenként számolják el

                        •az év során adóelőleget kell fizetni

                        •az adó megállapítása önadózással történik

Tárgya:

Bevétel: az adóévben elvégzett tevékenység ellenértéke

 

            Csoportosítása:•adóköteles bevétel

                                               ◦készpénz

                                               ◦számlapénz

                                               ◦elengedett vagy átvállalt tartozás

                                               ◦természetben kapott vagyoni érték

                                               ◦magánszemély helyett fizetett kiadás

                                      •adómentes bevétel

                                               ◦szociális ellátás

                                               ◦lakással kapcsolatos támogatás

                                               ◦adományok

                                               ◦károk megtérítése

                                               ◦egyes költségtérítés jellegű bevétel

                                               ◦egyes tevékenység bevétele

                                               ◦egyes természetbeni juttatások

                                               ◦kiemelt állami díjak

                                               ◦hajléktalan szállás

                                               ◦egyéb bevételek (örökség, ajándék)

                                       •nem bevételek

                                               ◦visszatérített adó

                                               ◦a vállalkozásból kivont adó

                                               ◦a kifizető által adott költség térítés (napidíj,benzinpénz,bérlet...)

 

Költség: a bevétel szerző tevékenységgel közvetlenül összefüggő kizárólag a bevétel megszerzése,             illetve a tevékenység folytatása érdekében az adott évben kifizetett és bizonylattal igazolt               kiadás

            Nem minősül költségnek az a kiadás amit a személyes vagy családi szükséglet kielégítésére             fordítanak

Jövedelem megállapítása

            •bevétel egésze jövedelem

            •bevétel és a tényleges költség különbsége a jövedelem

            •bevétel és a költség-hányad (a bevétel 10%-a) különbsége a jövedelem

     Az adófizetői kötelezettség keletkezésének időpontja a jövedelem megszerzésének napja.

  • Ha a jövedelem munkaviszonnyal kapcsolatos és készpénzben fizetik,akkor amikor átadják
  • Ha postán küldik,akkor amikor a postás átadja
  • Ha átutalják,akkor amikor a számlán jóváírják

     Ha munkaviszonnyal kapcsolatos kifizetés az évet követő jan. 15-ig megtörténik,akkor a         jövedelem megszerzésének időpontja dec. 31

     Nem munkaviszonyból származik:

  • Készpénz kifizetés,amikor átadják
  • Postai kifizetés,amikor postára adják
  • Átutalás esetén,amikor a fizetésre kötelezett számláját terhelik

     Ha a jövedelmet váltóval vagy értékpapírral adják,akkor a birtokba vétel napja a jövedelem     napja. Forintban kell megállapítani a jövedelmet.

     Ha külföldről érkezik a jövedelem ,akkor azt a megelőző hónap 15.-ei MNB árfolyam szerint   számolják

     Ha a jövedelmet nem hozza haza,akkor a dec. 31.-ei MNB árfolyam szerint számolják

 

Mutassa be a jövedelmek fajtáit!

 

Jövedelmek fajtái:

  • 1. Adóköteles jövedelem:       a) összevontan adózó jövedelem

                                                           b) külön adózó jövedelem

  • 2. Adómentes jövedelem

 

Adóköteles jövedelmek:

            a) Összevontan adózó jövedelem

                        -Nem önálló tevékenység: költséget nem lehet elszámolni

                        1. Bérjövedelmek (adójóváírást lehet igénybe venni)

                            A bérjövedelem a belföldi munkáltatóval munkaszerződés alapján létesített                                    munkaviszonyból származó jövedelem

                            Bérjövedelmek közé tartozik még:

                                   -az adóköteles TB ellátás

                                   -a táppénz

                                   -GYED

                                   -álláskeresési támogatás

                                   -nyugdíj előtti munkanélküli segély

                                   -átképzési támogatás

                        2. Képviselői juttatás (országgyűlési,helyi,önkormányzati)

                        3. Társas vállalkozásban a magánszemély tagjának a személyes közreműködéséért                             járó juttatás

                        4. A választott tisztségviselő juttatása

                        5. Segítő családtag juttatása(pl. Egyéni vállalkozásban, BT beltagnak)

 

                        -Önálló tevékenység: a bevétellel szemben költséget lehet elszámolni.

                         A költségelszámolás -vagy tételes(számlákkal igazolva)

                                               -vagy pedig a bevétel 10 %-a

                        1. Vállalkozói kivét:az egyéni vállalkozó elvesz a vállalkozásából fizetésként

                        2. Őstermelő jövedelme(kivéve az átalány adós őstermelőt)

                        3. Választott könyvvizsgáló

                        4. Egyéb önálló tevékenységek(pl. tanítás,ingatlan bérbeadás)

 

                 -Egyéb jövedelem (általános bevétel=jövedelem), költséget nem lehet elszámolni

                        1. Adóterhet nem viselő jövedelem (a rájutó adót nem kell befizetni)

                                   -nyugdíj

                                   -ösztöndíj

                                   -GYES

                                   -GYET

                                   -szociális ápolásért járó juttatás évi 180 e ft-ot meg nem haladó része

                        2. Borravaló

                        3. Tudományos fokozatért adott juttatás

                        4. Önkéntes nyugdíjpénztárból származó jövedelem

                                   -10 év előtt felveszi

                                   -10 év után veszi fel és nem nyugdíj szerint kapja

                        5. Külföldről származó jövedelmek

6. Ingó bérbeadásból származó jövedelem

 

b)Külön adózó jövedelem

  Jövedelem fajtánként kell adózni utánuk

Fajtái:

                        -Ingatlan értékesítésből származó jövedelem

                        -Ingó bérbeadásból származó jövedelem

                        -Egyéni vállalkozó átalányadós jövedelme és osztalék jövedelme

                        -Őstermelő átalányadós jövedelme

                        -Árfolyamnyereség jövedelme

                        -Tőzsdei ügylet jövedelme

                        -Kamatjövedelem

                        -Ingatlan bérbeadás jövedelme

                        -Természetbeli juttatások (nem a magánszemély vallja be,hanem aki adja)

                        -Kis összegű és egyéb jövedelem (kifizető levonja az összegből,nem kell bevallani)

            Adómentes jövedelmek(SZJA t.v. 1 sz. melléklete)

                        -Szociális és más ellátások körében adómentes pl. temetési segély

                        -Lakáshoz kapcsolódó mentességek (szerez vagy bérel)

                        -Tevékenységhez kapcsolódó mentességek

                        -Költségtérítésből adómentes jövedelmek mentessége

                        -Kártérítés jellegű jövedelmek mentessége

                        -Természetbeli juttatások mentessége (pl.étkezési utalvány havi 12 e ft-ig                             adómentes,de csak ha melegétkeztető,ha nem az akkor 6 e ft-ig adómentes

                        -Adományok mentessége

                        -Egyéb jövedelem mentessége

 

Határozza meg az összevont adóalap adószámításának módját-az adójóváírás, az adóterhet nem viselő járandóság adója és az adókedvezmények értelmezésével-!

 

            Összevonásra kerülő jövedelmek:

                        a) nem önálló tevékenységből, (pl. munkaviszonyból származó jövedelem, stb.)

                        b) önálló tevékenységből (pl. szellemi tevékenységből,bérbeadásból származó                                  jövedelem, stb.)

                        c) egyéb jövedelem

            Adótábla:  0 - 1 900 000ft-ig  18%

                              1 900 001 - …      36%

            Számított adó : az összevont jövedelem adótábla szerinti kiszámított adója.           

            Számított adó

            -külföldön megfizetett adó meghatározott összege

            -adójóváírás

            -adóterhet nem viselő járandóság adója

            -önkéntes nyugdíjpénztár nem nyugdíjszerű ellátása

            Összevont adóalap adója

            -adókedvezmény

            Fizetendő adó

 

Külföldön megfizetett adó beszámítása:

            a) ha külföldi jövedelem Uniós tagállamból származik és az adott országban való                   tartózkodás eléri vagy meghaladja a 183 napot,akkor a jövedelem adóterhet nem visel

            b)ha uniós tagállamból származik a jövedelem,de nem éri el a 183 napot vagy nem uniós                 országból származik a jövedelem,de van az országgal kettős adózást kizáró                                       egyezménye,akkor átlagadókulcsot számolunk,ami azt jelenti,hogy a számított adót                          elosztjuk az összevont jövedelem összegével.(kettő tizedesjegyben kell meghatározni                   0,18-0,36 között)

               Ezt követően ezzel az átlagkulccsal megszorozzuk a külföldről származó jövedelmet,ekkor           kapjuk a külföldi jövedelemre jutó átlagkulccsal számított adót.Ha a külföldi adó                  kevesebb,akkor csak azt vonjuk le.

            c) ha olyan országból származik a jövedelem,ahol nincs kettős adózást kizáró egyezmény                (pl.ausztrália),akkor ugyanígy meghatározzuk a külföldi jövedelemre jutó átlagadókulccsal               számított adót,ennek vesszük a 90 %-át és ezzel az összeggel,de legfeljebb a kint                      megfizetett adó 90 %-ával csökkentjük a számított adót.

Adójóváírás:

            a) A bérjövedelemre jár adójóváírás

            b)A bérjövedelmet a bérjövedelem 18 % -ával számolva,de max. jogosultsági                                   hónaponként 11 340 ft-tal csökkentjük. Jogosultsági hónapnak az a hónap                            számít,amely hónapban bérjövedelem illeti meg az adózót.

            c)Amennyiben az adózó több helyről kap bérjövedelmet adott hónapban, az érintett időszak            csak egyszer jogosít adójóváírásra, vagyis éves szinten maximum tizenkét havi                adójóváírás vehető igénybe.

            d)Adójóváírási kedvezményt a jogosult nyilatkozata alapján addig lehet igénybe venni az    szja előleg számításánál,amíg az adózó jövedelem el nem éri a jogosultsági határt. Ez a              határ 2009-ben 1 250 000 Ft.

            e)A teljes adójóváírás éves 1 250 000 Ft összjövedelemig vehető igénybe, 1 250 000 ft- 2                762 000 Ft között pedig fokozatosan csökkenő mértékben.

            f)Abban az esetben ha  a magánszemély összevont jövedelme meghaladja a jogosultsági      határt,akkor az a fölötti jövedelem 9 % -ával az igénybe vehető adójóváírást csökkenteni              kell.

 

Adóterhet nem viselő jövedelmek adója:

            a)Ha van adóterhet nem viselő jövedelme,akkor csak azt helyezi el az adótáblába

            b)Erről az adóról a  magánszemélynek nyilatkoznia kell,ha elmulasztja,akkor büntethető      (200 e ft-ig)

            c)A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény 2009. szeptember 1-jétől      hatályos 48. § (2) és (6) bekezdései szerint a magánszemély köteles nyilatkozatot adni a               munkáltatójának, a bér kifizetőjének akkor, ha 2009. augusztus 31-ét követően adóterhet       nem viselő járandóság címén van nem a munkáltatótól, a bér kifizetőjétől származó                   rendszeres vagy nem rendszeres bevétele.

                        Adóterhet nem viselő jövedelmek:

                        Ebbe a körbe tartozik -a legfontosabbakat kiemelve- a nyugdíj, a baleseti járadék, a                       jövedelempótló kártérítési járadék, a GYES, továbbá a 2010. április 1. után született                      gyermekek kapcsán járó anyasági támogatás

 

Önkéntes nyugdíjpénztár nem nyugdíjszerű ellátásának  adókedvezménye:

            a)Az önkéntes nyugdíjpénztári tagként a jövedelmét vagy életjáradékként vagy egy                          összegben veszi ki

            b)Legmagasabb adókulcs 50 %-a

 

Adókedvezmények:

  1. Összevont kedvezményalap:

– Háztartási szolgáltatás:

-2009. jan. 1. -től a háztartással kapcsolatos szolgáltatások kedvezménye

-Lakásfelújítással, korszerűsítéssel kapcsolatos szolgáltatások kedvezménye

-Gyermekfelügyelet,gyermekgondozás

-Háztartásvezetés

-Háziápolás

-Háztartási nagy gépek javítása,karbantartása

-Lakás,lakóház tüzelőberendezésének,fűtésrendszerének,égéstermék elvezetésének,hideg-melegvíz valamint szennyvíz rendszerének karbantartása,javítása (csak a szolgáltatásra vonatkozik).Névre szóló számlával igazolva,a kibocsátó,karbantartó adataival ellátva.

– Megállapodás alapján fizetett nyugdíjjárulék

– Magánnyugdíjpénztári kiegészítés (2%)

– Nyugdíj szolgálati idő és nyugdíjalap megvásárlásra,szolgáltatásra fordított összeg

– Felsőoktatási intézmény tandíja vagy költségtérítése

– Közcélú adomány kedvezménye:közhasznú szervezetnek vagy kiemelten közhasznú szervezetnek adott adomány. Tartós adománynak minősül,ha 3 évig adja (+20%-ot kap). Ha igénybe vette a kedvezményt ,de nem fizeti az adományt akkor 36 % -ot kell visszafizetni

– Élet és nyugdíjbiztosítás:legalább 10 éves lejáratú biztosítás esetén. (lejárat előtt megszüntetett biztosítás esetén az utolsó 3 évben befizetett összeg 36 % -át be kell fizetni és önadózóvá válik a személy)

– Ezen kedvezmények 30 %-át lehet igénybe venni kedvezményként,de max. 100 000 Ft-ot(az őstermelői kedvezményre is vonatkozik)

– Ha a magánszemély éves összevont jövedelme meghaladja  a 3 400 000 ft-ot,akkor az a fölötti jövedelem 20 % -ával az igénybe vehető kedvezményt csökkenteni kell.

– Nem jár kedvezmény 3 900 000 Ft fölött  

2. Tevékenységek kedvezménye:

-Őstermelés kedvezménye

-Ha az őstermelő tételes költséggel számoló vagy az őstermelő a 90 % -os szabályt alkalmazza,akkor az őstermelő a jövedelemre jutó adóval max. 100 000 Ft -tal az összevont adóalap adóját csökkentheti

-Ennek a kedvezmény igénybevételének a feltétele,hogy az adóbevallásra fel kell írni a regisztrációs számot.

-Agrár de minimis támogatásnak minősül

-Egy személy 3 év vonatkoztatásában 7 500 eurót vehet igénybe

-Csak akkor veheti igénybe a 100 000 ft-ot ha az éves jövedelme nem haladja meg a 6 M ft-ot, mert ha igen,akkor a 6 M Ft feletti jöv. 20 %-ával csökk-i kell

3. Személyi és családi kedvezmény

a)Súlyos fogyatékosság kedvezménye

-Aki súlyos fogyatékosnak minősül,az év első napján érvényes minimálbér 5 % -ával havonta csökkentheti az összevont adóalap adóját.(2009-ben 71500 ft-nak az 5 %-a 3575 Ft.)

-Egy nap után is az egész hónapra jogosult.

b)Családi kedvezmény

-A családi kedvezményt a kedvezményezett eltartott után lehet igénybe venni,ez ez a személy,akire tekintettel családi pótlékot folyósítanak

-Az adókedvezmény mértéke: 4 000*hó*kedv.eltartott száma

-Akkor lehet igénybe venni,ha az eltartottak száma eléri a 3 főt

-Eltartottnak az minősül akit a családi pótléknál figyelembe vesznek

-Ezenkívül a magzat a várandósság 91. napjától (az orvos állít ki igazolást)

-A családi kedvezmény megosztható az egy háztartásban élő házastársak ill. élettársak között is

-Élettársaknál fontos,hogy egyik tag sem veheti igénybe az egyedülálló eltartó családi pótlékot

 -Házastársak havonta megoszthatják,élettársak évente

Korlátok:

-Ha az eltartottak száma meghaladja a 3 főt az év minden napján,akkor a jövedelemkorlát 6 M Ft

-Ha az eltartottak száma 4 fő,akkor a jövedelemkorlát 6,5 M Ft

-Ha az eltartottak száma 5 fő,akkor a jövedelemkorlát 7 M Ft

-A legfelső korlát 8 M Ft, (főnként 500 e ft-tal nő)

-Ha a jövedelem meghaladja a 8 M ft-ot,akkor az e fölötti jövedelem 20 %-ával csökkenteni kell

4. Alkalmi foglalkoztatási kedvezmény

-Azt jelenti,hogy ha magánszemélyként alkalmaz munkavállalói könyvvel         (AM) valakit,akkor az AM-könyvbe beragasztott közteherjegy értékének 75 % -ával az összevont adóalap összegét csökkentheti

-Akkor lehet igénybe venni ezt a kedvezményt,ha a közteherjegyet nem számolta el költségként(egyéni vállalkozó,őstermelő)

Mutassa be az adóelőleg megállapításának, bevallásának és megfizetésének szabályait!

Adóelőleg megállapítása:

1)Munkáltatói adóelőleg megállapítása

Rendszeres jövedelem esetén:

Havi bér x 12= jövedelem évesítése = éves rendszeres jövedelem

↓Adótábla

Éves adó / 12= havi adó

- adókedvezmény *

havi rendszeres jövedelem SZJA előlege

Rendszeres és nem rendszeres jövedelem esetén:

(havi rendszeres bér x 12) + nem rendszeres jövedelem = éves jövedelem

↓Adótábla

Éves adó

- éves rendszeres jövedelem adója

nem rendszeres jövedelem adója

- Kedvezmények ( havi rendsz. jövedelemnél nem figyelembe vett kedvezmények)

nem rendszeres jövedelem SZJA előlege

(ha az összes kedvezményt figyelembe vette, nem jár kedvezmény)

Rendszeres és adóterhet nem viselő jövedelem esetén:

(havi rendszeres jöv. x 12)+(adóterhet nem viselő jöv. x 12)= éves jövedelem

↓Adótábla

Éves adó

-éves adóterhet nem viselő jövedelem adója

Éves rendszeres jövedelem adója / 12 = havi rendszeres jövedelem adója

- kedvezmények*

havi rendszeres jövedelem SZJA előlege

Rendszeres jöv., adóterhet nem viselő jöv., nem rendszeres jöv. esetén :

(havi rendszeres jöv. x 12)+(adóterhet nem viselő jöv. x 12)+nem rendszeres jöv.

= Éves összes jövedelem

↓Adótábla

Éves adó

éves rendszeres jöv. + éves adóterhet nem viselő jöv. adója

nem rendszeres jövedelem adója

kedvezmények*(ha a havi rendszeres jövedelemnél nem lett figyelem bevéve)

nem rendszeres jövedelem SZJA előlege

 

2)Kifizetői adóelőleg megállapítása

Önálló tevékenységből származó jövedelem

Költségnyilatkozatot nem ad: Költségnyilatkozatot ad:
Jövedelem = bevétel x 90 % Jövedelem = bevétel – költség
Jöv.korlát nyilatkozatot ad: adóelőlegnél a költség max. 50 % vehető figyelembe
SZJA előleg= jövedelem x 18 % Jöv. korlát nyilatkozatot ad:
Jöv.korlát nyilatkozatot nem ad: SZJA előleg = jövedelem x 18 %
 
SZJA előleg= jövedelem x 36 % Jöv. korlát nyilatkozatot nem ad:
 
  SZJA előleg = jövedelem x 36 %

Nem önálló tevékenységből származó jövedelem

Költség nincs
Jöv. korlát nyilatkozatot ad: Jöv. korlát nyilatkozatot nem
Bevétel = Jövedelem Bevétel = Jövedelem
SZJA előleg= jöv. x 18 % SZJA előleg= jöv. x 36 %

Adóbevallás:

1)Munkáltatói adó-megállapítás MADAM

Jan. 15-ig írásban kérheti a magánszemély, ha az év utolsó napján munkaviszonnyal rendelkezik és csak ettől a munkáltatótól származó jövedelme volt.

Vagy több munkáltatótól származó jövedelme volt, de munkaviszonya folyamatos volt és az új munkáltatónál mindig leadta az előzőtől származó elszámolást. A munkáltató nem köteles elszámolni a dolgozóval.

Gazdasági társaságnál személyesen közreműködésre kötelezett tag és csak innen van jövedelme.

2)Adóbevallás elkészítése adóhatósági közreműködéssel

Írásban kérhető rendszeresített nyomtatványon febr. 15-ig.

Jövedelme kizárólag munkáltatótól és / vagy kifizetőtől származik és ők az adóelőleget levonták.

Február 15-e jogvesztő határidő.

Adóbevallási kötelezettség:

1)Nem kell adóbevallást készíteni:                                                               

  • Adómentes jövedelem
  • Ingatlanértékesítés, amennyiben nincs belőle jövedelem
  • Ingóértékesítésből származó jöv. , ha nem haladja meg éves szinten a 200 e ft-ot
  • Belföldről származó kamatjövedelem, aha az adót levonták belőle
  • Ha csak adómentes jövedelme volt
  • Ha csak AM könyves jövedelme volt, és az nem haladta meg a min.bér éves összegét
  • Ha csak öválló tevékenysége volt és se bevétele, se költség nem származott belőle
  • Őstermelő, ha nem haladta meg az adómentes bevételi határt: 600 ezer ft-ot

2)Köteles adóbevallást készíteni:

  • Egyéni vállalkozó
  • Magánszemély, ha önálló tevékenységénél a kifizető felé költségelszámolásról nyilatkozatot adott
  • Fizető vendéglátós, ha tételes átalányadózást alkalmazott
  • Biztosítás megszüntetése miatt visszafizetési kötelezettsége van
  • Tartós adomány miatt van visszafizetési kötelezettsége: 3 évig azonos mértékig kell adni adományt, ha nem, akkor 20 %  -kal növelten kell visszafizetni
  • Költségkülönbözet vagy adóelőleg különbözet miatt visszafizetési kötelezettsége van

Az adó megfizetésének szabályai:  

Az fizeti, akit a jogszabály az adó megfizetésére kötelez; ha az adózótól nem hajtható be, akkor:

  • örököstől, az örökrész erejéig;
  • a megajándékozottól, a kötelezettség keletkezését követően keletkezett okirattal juttatott ajándék erejéig;
  • az adózó jogutódjától.

Az adó megfizetésének ideje:

  • az esedékesség időpontja,
  • a határozat jogerőre emelkedését követő 15 napon belül,
  • a költségvetési kiutalási igény benyújtásának napjától számított 30 napon belül,
  • a visszaigényelt áfa – ha az adó összege az 500 000 Ft-ot meghaladja – 45 napon belül.

Az adóhatóság késedelmes kiutalás esetén késedelmi kamat fizetésére kötelezett, kivéve akkor, ha a késedelmet az adózó mulasztása okozta, vagy az az igénylés az összeg 50 %- át meghaladóan jogosulatlan.

A megfizetés napja?

  • az a nap, amikor a bankszámlát megterhelték;
  • az adót a pénzintézet, posta pénztárába befizetik. 

A fizetés módja:

  • bankszámláról történő átutalással,
  • készpénz-átutalási utalvánnyal vagy folyószámláról történő átutalással.

Hova?

  • az adónemnek megfelelő számú számlára,
  • bírságokat, pótlékokat a megfelelő külön számlára.

Az adóelőleg megfizetése:

  • Az adóelőleget havonta, negyedévente vagy egyéb időpontban kell fizetni.
  • Megfizethető önadózással vagy fizetési meghagyással.
  • Az adózó az adóelőleg módosítását kérheti, ha előlegét az előző évi időszak adatai alapján fizeti, és adója nem éri el az előző időszak adatai alapján fizetendő adóelőleg összegét.
  • Adóelőleg akkor is fizethető, ha törvény nem írja elő.
  •   Az adóhatóság az adózó kötelezettségét és költségvetési támogatási igényét, valamint az arra teljesített befizetéseket és kiutalásokat az adózó adószámláján adónemenként és költségvetési támogatásonként tartja nyilván. Az év végén jelentkező különbözetet be kell fizetni, a túlfizetés visszaigényelhető.

Az adóhatóság a számla egyenlegéről az adózót augusztus 31-ig, illetve október 31-ig (ha az adóbevallást május 31-ig lehet benyújtani) értesíti.


Összes hozzászólás: 0
avatar

12.30., Hétfő