A Dél-dunántúli Régió 1998 februárjában intézményesítette területi összetartozását a Dél-Dunántúli Regionális Fejlesztési Tanács megalakításával. A régiót alkotó három megye: Baranya, Somogy és Tolna fejlődése azonban már régóta összefonódik, s nemcsak a földrajzi szomszédság, hanem a hasonló történelmi örökség és szellemiség, sőt gazdaságuk fejlődése által is.

Két évezred történelme, egységes, mégis változatos táj és barátságos emberek fogadják azt, aki a Dél-Dunántúlra látogat. A Magyarországra jellemző szinte valamennyi tájtípus megtalálható itt. A Duna, Dráva folyók és Európa legnagyobb tava, a Balaton által határolt régió meghatározó arculatát a pannon látkép legjellemzőbb eleme, a völgyekkel tagolt dunántúli lankák panorámája adja. Az erdő borította dombok a folyók mellett alföldi síksággá változnak, két "sziget", a Villányi-hegység és a Mecsek, azonban kiemelkedik a szelíden dimbes-dombos tájból.

A Dél-Pannon térség emlékhelyei, múzeumai, középkori várai mindenki számára megfoghatóvá, érthetővé teszik a gyakran viharos és gazdag történeti múltat. A történelem hosszú évszázadain át számos nép sokszínű kultúrája keveredett a térségben. A Dél-Dunántúl apró falvaiban élő emberek, a sokféle nemzetiség őrzi és ápolja hagyományait. Szenna Europa Nostra díjas falumúzeuma a Zselic népi építészetét, a somogyi parasztság életét, használati eszközeit mutatja be. A Sárköz a pompás népviselet, az élő népművészet, a zene és a néptánc, valamint a népi kismesterségek kínálatával szolgál.

A vidéki élet ezen a tájon megőrizte sajátos varázsát, kapcsolatát a természettel, a nyugalmat, az emberi kapcsolatok értékét, az életörömöt és a derűt. Ez a régió büszke arra a több mint kétezer éves örökségre, amelyet az itt élő emberek halmoztak fel az évszázadok során. Ennek egyik elismerése, hogy 2000 novembere óta az antik Sopianae, azaz a mai Pécs város, Európában egyedülálló ókeresztény temetőjének sírkamráit a világörökség részévé nyilvánították.

Természeti adottságok

A gazdag kulturális és történelmi örökség mellett a térség bővelkedik természeti kincsekben is. A régió természeti adottságainak köszönhetően kiválóan alkalmas mezőgazdasági tevékenységre. A térség mintegy 80%-a termőterület, és igen magas az erdősültség aránya is. Mindehhez járul a mezőgazdasági művelés számára rendkívül kedvező szubmediterrán klíma. E feltételeknek köszönhetően a régió országos szempontból jelentős termőterülete például a kukoricának, valamint a szőlő és bortermelés egyik meghatározó térsége. A Dél-Dunántúl minőségi borkultúrája Európa hírű, fontos szerepet tölt be az ország bortermelésében.

A régió jelentős ásványvagyonnal rendelkezik, s itt, Pakson található az ország egyetlen atomerőműve. Ebből is adódik, hogy az ország villamosenergia-termelésének 40 %-át a Dél-Dunántúl biztosítja.

A régió turisztikai adottságai kiemelkedőek. A terület igen gazdag termál- és gyógyvizekben, s ez kiváló lehetőséget kínál az idegenforgalom számára. Nem véletlen, hogy a régió rövidtávú programjának egyik prioritása a gyógyturizmus fejlesztése. Gemenc, a Duna-Dráva Nemzeti Park, vagy a Belső-Somogy természeti szépségei és ritkaságai az ökoturizmus, a hagyományőrzés bemutatása, a változatos események és fesztiválok sora pedig a kulturális turizmus iránt érdeklődőknek nyújt kikapcsolódást. Ennek és természetesen a Balaton vonzerejének köszönhetően a Dél-Dunántúl hazánk harmadik legnépszerűbb, leglátogatottabb régiója.

A Dél-dunántúli Régió Magyarország egyik szellemi központja. Budapest és vonzáskörzete után, a lakosság számához viszonyítva itt tanulnak a legtöbben felsőfokú oktatási intézményekben. A két egyetemi város, Pécs és a somogyországi Kaposvár egyetemi centrumainak hatása az egész Dunántúlon érvényesül. Jól egészíti ki ezt a palettát a Szekszárdon, és Pakson folyó felsőfokú képzés. Pécs nemcsak az Európai Uniós csatlakozásra való felkészülés országosan kiemelkedő központja, de a Pécsi Tudományegyetem és a Magyar Tudományos Akadémia Regionális Kutatások Központja révén az ország meghatározó szellemi bázisa. A szellemi erőforrások fejlesztése, a kutatások támogatása lehet az egyik alapja a régió gazdasági felzárkózásának.

Gazdasági helyzet

Földrajzi helyzeténél fogva a Dél-dunántúli Régió Magyarország déli kapuja, s mint ilyen fontos szerepet játszik külkapcsolatainkban, hiszen Horvátországon át az Adria felé lehetősége van bekapcsolódni a déli, dél-nyugati országok együttműködésébe.

Ez a nyitás elősegítheti a befektetések növekedését, a termelés és a vállalkozások gyarapodását. Az egy főre jutó bruttó nemzeti termék tekintetében a régiók sorrendjében Dél-Dunántúl a negyedik helyet foglalja el.

A régióban több mint 1800 külföldi érdekeltségű vállalat telepedett le, s lassú növekedés mutatkozik a hazai vállalatok számának emelkedésében is. Jelen van az a nagyvállalati kör és azok a gazdaságfejlesztő szervezetek, amelyek köré a régió iparfejlesztési stratégiája felépíthető. Mindezt jól reprezentálja, hogy a régióban mostanáig 15 ipari park jött létre, így a kezdő vállalkozások számára mind a szükséges kommunikációs szolgáltatások, mind a működést támogató szervezetek rendelkezésre állnak.

A termelő szektorban a mezőgazdaság, a hozzá kapcsolódó élelmiszeripar, valamint az energiatermelés és az idegenforgalom áll kiemelkedő helyen, de figyelemreméltó fejlődés tapasztalható a csúcstechnológiát képviselő ágazatokban is.

A kívánatos fejlődés egyik alapkövetelménye a műszaki infrastruktúra magas színvonala. A régió ebből a szempontból jelenleg nem áll megfelelő szinten, hiszen miközben a villamosenergia-termelés és a távközlés jóval az országos átlag fölött áll, a közlekedési infrastruktúra fejletlen. A közlekedési lehetőségek - beleértve a közúti, vasúti, vízi és légi közlekedést is - javítása létfontosságú a régió dinamikus fejlődése és az európai uniós országokhoz való felzárkózás érdekében.

Az értékes adottságokkal rendelkező természeti környezet védelme mindig is prioritása volt a régiónak, ezt bizonyítja a bányabezárásokhoz kötődő, Közép-Kelet Európában is kiemelkedő léptékű rekultivációs tevékenység.

A régió fejlesztése

Az elmúlt években új lendületet kapott a régió fejlesztése, fejlődése. Az 1996-ban elfogadott területfejlesztési és területrendezési törvény megalkotta a jogi alapját a regionális fejlesztési tanácsok létrehozatalának. Ezzel a lépéssel megteremtődött a lehetősége az európai területfejlesztési politikával szinkronban álló intézményrendszer kialakításának.

A Dél-Dunántúli Regionális Fejlesztési Tanács az országban elsőként kezdte meg működését, majd 1999 júliusában Zala megye kiválásával, az Országos Területfejlesztési Koncepcióban meghatározott régióbeosztás szerint létrejött a Baranya, Somogy és Tolna megyét integráló dél-dunántúli tervezési és statisztikai régió.

A régióbeli koordinációs és egyéb igazgatási feladatokat a Regionális Fejlesztési Tanács látja el. A Tanács összetétele: a megyei területfejlesztési tanácsok elnökei, 10 miniszter, illetve megyénként az önkormányzati társulások 1-1 képviselője, a megyei jogú városok polgármesterei és a Dél-Dunántúli Regionális Idegenforgalmi Bizottság elnöke.

A Tanács olyan új, nagy léptékű feladatokkal találta szemben magát, amelyek elengedhetetlenné tették egy professzionális, képzett munkatársakból álló regionális munkaszervezet megalakítását. A Dél-Dunántúli Regionális Fejlesztési Ügynökség Kht. hivatott a régió előtt álló feladatok hatékony koordinálására.

Az Ügynökség a Tanács által kijelölt fő célok megvalósításán fáradozik. Feladatai például a Dél-dunántúli Régióban folyó nemzetközi - köztük európai uniós - programok menedzselése, a regionális programozási folyamatok szervezése, koordinációja és monitoringja, valamint a térség külső és belső kapcsolatainak kialakítása, továbbformálása, menedzselése. Az Ügynökség mindhárom megyeszékhelyen (Pécs, Kaposvár, Szekszárd) üzemeltet egy-egy irodát.

A régió célja

A Dél-dunántúli Régió célja, hogy hatékony, belső adottságokra épülő, innovatív gazdasági szerkezetet alakítson ki, amely a multinacionális és hazai nagyvállalati körrel együttműködve a nemzetközi munkamegosztásba be tud kapcsolódni. Természetesen a legfőbb cél az, hogy az európai uniós integrációra felkészüljön a régió. Ezt elsősorban a felsőoktatás fejlesztésével, fejlett agrárstruktúrával és a nemzetközi versenyképesség javításával érheti el.

Az elmúlt években - az európai uniós támogatások jóvoltából - mintegy 100 területfejlesztési célú projekt segítette a régió kiemelt céljainak elérését. Az Európai Unió két nagy Kísérleti Regionális Phare programja biztosított forrást a regionális prioritások által meghatározott irányokban kidolgozott, mintegy 4 milliárd forint értékű projekt sikeres megvalósításához.

Ilyen mintaértékű fejlesztés volt például egy, a teleházakra épülő regionális kommunikációs rendszer kialakítása, amely a falusias kistérségeket köti össze, és biztosít számukra hozzáférést a legfontosabb eszközökhöz és információhoz. A projekt nagy mértékben épített a helyi szakemberek és a későbbi programokban is fontos szerephez jutó fiatalok együttműködésére.

A jelentős mezőgazdasági szektorral rendelkező régióban alapvető jelentőségű a kis- és közepes méretű agrárvállalkozók támogatása. PHARE támogatású projekt keretében olyan agrárintegrációs modell indult el, amely elősegíti a gazdálkodási tevékenységek hatékonyabb szervezését, illetve az értékesítést.

Hasonlóan újszerű vállalkozás volt az a pályázat is, amely a Dél-Dunántúl történelmi borvidékein létesítendő borutak kialakítását célozta. A borturizmus sajátos és érdekes színfolt a turizmus széles palettáján. A Villányi-Siklós Borút az országban elsőként jött létre, de azóta további öttel - Dél-Balatoni Borút, Mohács-Bóly Fehérborút, Szekszárdi és Tolnai, valamint a szomszédos régióbeli Zalai Borút - lett gazdagabb a térség. A borutak hálózatának kialakításával országos szinten is egyedülálló, piacbővítő hatású termékegyüttes teremthető meg.

Felzárkóztatási stratégia

A Dél-Dunántúli Regionális Fejlesztési Tanács 2000 őszén elfogadta a 2001-2003-ra szóló Előzetes Regionális Fejlesztési Tervet, mely négy fő pontban határozza meg a térség felzárkóztatásának stratégiáját.

A közlekedési infrastruktúra fejlesztése a régió külső és belső kapcsolatrendszerében

A térség földrajzi elhelyezkedéséből fakadó közlekedési peremhelyzet csökkentésével lehetőséget kell teremteni a régió bekapcsolódására a nemzetközi gazdasági életbe. A közlekedési infrastruktúra fejlesztésének általános célja, hogy javuljon a régió elérhetősége, ennek eredményeképp növekedjen a térségben külső tőkéből megvalósuló befektetések száma, másrészt, hogy a jobb - közúti és vízi - áruszállítási feltételek révén erősödjön a régió vállalkozásainak versenyhelyzete. A peremhelyzet oldásának egyik alternatívája a polgári repülésre alkalmas utas- és áruszállító gépek fogadására képes repülőterek kialakítása. Ugyancsak fontos, hogy a régió belső úthálózatának minőségi fejlesztése révén bővüljenek a régión belüli gazdasági kapcsolatok.

A régió humánerőforrás-bázisának erősítése

A térség gazdaságának versenyképességéhez elengedhetetlen a humánerőforrások fejlesztése, a felsőoktatás és a gazdaság kapcsolatainak erősítése, valamint megváltozott munkaképességűek munkaerő-piaci esélyeinek javítása. Ennek egyik útja a felsőoktatási intézményi keretek bővítése. A technológiaigényes ipar betelepülése szempontjából a régió legfontosabb vonzereje a magasan kvalifikált munkaerő. Ennek érdekében kiemelt jelentőségű a régióban a műszaki és informatikai felsőoktatás átfogó fejlesztése, valamint az országosan is kiemelkedő, EU-konform terület- és településfejlesztési felsőoktatás további erősítése. A felsőfokú oktatás mellett kiemelt figyelmet érdemel a kutatás-fejlesztés területe. A régióban mintegy 164 kutatóhely van, ám a fejlesztések súlya egyelőre elmarad az országosan jellemző szinttől, ezért erősítendő a versenyszféra bekapcsolódása a K+F tevékenységbe.

A megváltozott munkaképességűek munkaerő-piaci integrációja az őket képviselő civil szervezetek támogatásával valósulhat meg.

A vállalkozások versenyképességének erősítése

A stratégia egyik alapvető célkitűzése a Dél-dunántúli Régió gazdasági fejlettségi színvonalának növelése. Ennek érdekében a helyi vállalkozások versenyképességének javítását kívánja elérni a régió. Ez a prioritás főként a kis- és közepes vállalkozások segítésére összpontosít. Ebbe a kutatás-fejlesztési eredmények gyakorlati alkalmazásának segítése éppúgy beletartozik, mint a vállalkozások technológiai színvonalának növelése, vagy a piacra jutás segítése a korszerű marketing és értékesítési technikák révén. A regionális szintű aktív befektetésösztönzési-tevékenység intézményei adottak, s további projektek felkutatása, kidolgozása révén hozzájárulhatnak a helyi vállalkozások megerősítéséhez.

Az idegenforgalom fejlesztése

Az idegenforgalom a régió kulcsfontosságú területe lesz a jövőben is, ezért kiemelt cél az ágazat szerepének növelése a régió gazdaságán belül, az idegenforgalmi adottságok eredményesebb kihasználásán keresztül. Ennek egyik útja a gyógyturizmus infrastrukturális hátterének fejlesztése magas színvonalú, piacképes szolgáltatást nyújtó egészségturisztikai központok (termál- és gyógyfürdők, gyógybarlangok, természetes CO2-terápiás helyek) kialakításával, és az ezekhez szükséges szálláshelyek, turisztikai programcsomagok biztosításával. További lehetőségeket rejt magában a konferenciaturizmus fejlesztése, amelynek záloga színvonalas és korszerű konferencia- és vásárközpontok építése.

A fentiekből is kitűnik az, hogy a Dél-Dunántúl határozott célokkal, a rendelkezésére álló lehetőségek folyamatos bővítésével bizonyítani kívánja, hogy az országos fejlesztési folyamatokba megfelelően integrálódva meg tudja tenni a megfelelő lépéseket afelé, hogy valóban "derűs és dinamikus" régióvá váljon.