BAABA

Marci
» Cikkek » -Tételsor- » Tételsor1

    3. Tétel
   
| 687 | 2015-05-10 | Marci | Hozzászólások (0)

 

Passzív bankügyletek célja és fajtái

A hitelintézeti törvény a bankok által végzett illetve végezhető műveletek fogalmát pénzügyi szolgáltatásoknak és kiegészítő pénzügyi szolgáltatásoknak nevezzük. Ezek lehetnek aktív és passzív bankügyletek.

 

Passzív bankügyletek -  passzív műveletek

Passzív bankügylet esetében a bank forrást szerez és pénzeszköz bevonását célzó műveleteiről beszélhetünk. A banknak kötelezettsége keletkezik.

 

A passzív bankügylet segítségével pótlólagos pénz érkezik a bankba, mellyel egy időben tartozása keletkezik a banknak a pénztulajdonossal szemben. Passzív bankügylet esetében az összegyűjtött forrásokat a bank az aktív bankügylet által kihelyezi gazdaságba.

Célja, hogy olyan mértékű és szerkezetű forrásokat biztosítson az üzleti bankok számára, mely alapján képesek kielégíteni az ügyfelek pénz és hiteligényeit.

Fajtái:

1.Betétek gyűjtése

2.Értékpapír kibocsátás

3.Jegybanktól származó források megszerzése

4.Bankközi piacon történő hitelfelvétel

5.Tőkeemelés

 

Betétgyűjtés lényege:

Betétgyűjtésen értjük a visszafizetési kötelezettség mellett, hozam- vagy kamatfizetés ellenében elfogadott idegen pénz gyűjtése.

A betétek csoportosításai

A rendelkezési jogosultság szerint:

  • Bemutatóra szóló betét

A hitelintézet a betét birtokosának minden további ellenőrzés nélkül fizet.(jelenleg nem     funkcionál)

  • Névre szóló betét

A betét felett csak a betétes vagy annak meghatalmazottja rendelkezhet.

A betét kezelési -nyilvántartási formája szerint:

  • Könyves betét(takarékbetét)

A hitelintézet a betétes követeléséről betétkönyvet állít ki,és a betéttel kapcsolatos pénzmozgásokat a betétkönyvben is nyilvántartja. Biztonságos betétfajta,mert a betéttulajdonost könnyű beazonosítani a neve és kódja alapján.

  • Számlabetét

A hitelintézet a betétet elhelyező részére nyilvántartási számlát vezet,és ezen tartja nyilván a jóváírásokat és terheléseket. A pénzmozgásról  a bank számlakivonattal értesíti a tulajdonost. Egyik típusa az elszámolási betét,amelynek tulajdonosa a be-és kifizetésen kívül egyéb    pénzforgalmi szolgáltatásokat is kezdeményezhet.

A betét pénzneme szerint:

  • Hazai fizetőeszközben
  • Külföldi valutában/devizában elhelyezett betétek

A futamidő szempontjából:

  • Rövid (1 évnél rövidebb) lejáratú
  • Közép ( 3-5 év közötti) lejáratú
  • Hosszú (3-5 évnél hosszabb) lejáratú betétek

A kamatozás módja szerint:

  • Fix kamatozású

A lejárat futamideje alatt a kamatláb nagyságát előre meghatározzák

  • Változó kamatozású

Az induló kamatlábat valamilyen referencia - kamatlábhoz(jegybanki alapkamat) kötik,és csak annak változása esetén változtatják a futamidő alatt az induló kamatlábat.

  • Változtatható kamatozású betétek

Az induló kamatlábat a hitelintézet bizonyos feltételek esetén egyoldalúan megváltoztathatja.

A betétek lejárata szerint:

  • Látra szóló betét

A betét tulajdonosa minden megkötés nélkül, bármikor rendelkezhet a számlája felett kamatveszteség nélkül. A hitelintézet számára ezen összegek kihelyezése bizonytalan, ezért alacsony kamatot fizetnek rá.

  • Felmondásos betét

Átmenet a látra szóló és a lekötött betétek között. Az ügyfél bármikor felmondhatja a betétet,de a hitelintézetnek a szerződéstől függően csak bizonyos idő elteltével kell a megbízást teljesítenie.

  • Lekötött betét
  • Határidős betét

Meghatározott időre lekötik, aminek az a következménye,hogy azt nem, vagy csak kamatvesztés árán lehet a lejárat előtt felvenni.

 

Pénz időértéke

Kifejezi pénzünk hozamát, valamint lehetővé teszi a különböző időpontokban ki-, illetve visszaáramló pénzek összeadhatóságát.

 

A pénz időértékének elve kapcsán az alábbi fogalmakat és összefüggéseket ismerjük.

 •pénz jövőértéke

A pénz jövőértékének elve gyakorlatilag a kamatos kamat számításának alapelve. Abból   indulunk ki, hogy ma rendelkezünk 1 forinttal, s az a kérdés, hogy mennyi lesz az első év végén, a második év végén, az „n.” év végén ennek az egységnyi pénznek az értéke.

            - Jövőérték: a pénz jövőbeni, hozammal felnövekedett értéke, ahol:

 

FV=PV*(1+r)n

 

 •nettó jelenérték

A jelenre vetítjük a jövőbeli pénzáramlásokat, majd ezt össze kell vetni a befektetéshez szükséges összeggel. A különbséget nevezzük nettó jelenértéknek. A nettó jelenérték módszere szerint ha a befektetés összegénél nagyobb a későbbi pénzáramlások jelenértéke, akkor a befektetést célszerű megtenni, más szóval a konstrukciónak pozitív nettó jelenértéke van. A módszer természetesen olyan esetekben is használható, amikor negatív pénzáramlási elemek nem csak az időszak elején, mint kezdeti befektetési igény jelennek meg. A nettó jelenérték a pozitív és negatív előjelű pénzáramlási elemek jelenértékeinek összege.

 •annuitás jelenértéke

Az annuitás jelenérték képlet abban az esetben használatos, ha a pénzáramlás véges számú elemből áll és az elemek nagysága minden esetben azonos, s ennek a pénzáramlásnak a  jelenérték-összegét határozzuk meg.

 •annuitás jövőértéke

Az annuitás jövőérték képlet olyan esetekben használatos, ha a pénzáramlás véges számú  elemből áll és az elemek nagysága minden esetben azonos, és ennek pénzáramlásnak a    futamidő végére felhalmozott összegét határozzuk meg.

 

PV=C*(1/r-1/r*(1+r)n

 

 

  • Egyszerű kamatszámítás:
 

FV=PV*(1+(r*n))

 

 

  • Kamatos kamatszámítás:
 

FV=PV*(1+r)n

 

 

  • Pénzáramlás:
 

PV=C t /(1+r)t

 

 

  • Kamatozási periódus:
 

FV n =PV 0 *(1+r/m)m * n

 

 

  • Effektív kamatláb:
 

R e f f =(1+r/m)m-1

 

 

  • Reálkamatláb:
 

Rt=(Nt+1/inflációs ráta+1)-1

 

 

  • Örökjáradék:
 

PV=c/r

 

 

  • Növekvő tagú örökjáradék:
 

PV=c/r-g

 

 

 

PV=C*(1/r-1/r*(1+r)n


Összes hozzászólás: 0
avatar

12.30., Hétfő