Gazdaságpolitika

A gazdasági célok kijelölését, célok eléréséhez szükséges eszközök,módszerek és intézkedések összességét jelenti. Az általános politika egyik eleme, ezért az elérendő célokat az állam irányozza elő. Megvalósítása az állami vezetés feladata.

Céljai:

• a gazdaság működőképességének biztosítása,
• a társadalmi szükségletek magasabb szintű kielégítése
• a társadalmi jólét kielégítése.

Részterületei:

• pénzügypolitika
• foglalkoztatáspolitika
• jövedelempolitika
• életszínvonal politika
• külgazdasági politika
• agrár politika
• szociális politika

Pénzügypolitika

Olyan felső szintű döntések, intézkedések összessége, amelyek meghatározzák a pénzmozgások és pénzkapcsolatok szabályozásának céljait és eszközeit.

Feladata: a megtermelt és felhasználható javak kínálata és a piacon jelentkező vásárlóerő egyensúlyának megteremtése.

Céljai:

• a gazdasági növekedés elősegítése
• az infláció mérséklése
• a gazdasági szerkezet átalakítása
• a piaci verseny kibontakoztatása
• a szociális védőháló kialakítása
• az ország fizetőképességének biztosítása
• a külgazdaság egyensúlyának kialakítása, fenntartása
• a belső pénzügyi egyensúly megteremtése és biztosítása
• a pénzmennyiség szabályozásával meghatározott folyamatok elérése
• a költségvetés bevételeinek és kiadásainak szabályozása, ezzel egyensúly vagy hiány-, ill. többletszintjének meghatározása

Részterületei:

• Monetáris politika: a pénz-,és a tőkepiacon, a pénz és hitel iránti kereslet és kínálat egyensúlyának megteremtése, a gazdaság stabilitásának megőrzése
• Költségvetési (fiskális) politika:az állam pénzügyi terve. Évente megtervezik az állam bevételeit és kiadásait. A bevételek nagyobb része a lakosság és a vállalkozások által befizetett adókból származik. A kiadások lehetnek kormányzati,védelmi,kulturális és gazdálkodó szervezetek támogatása.

• Devizapolitika:a nemzetközi fizetésekkel kapcsolatos politika.

A monetáris politika olyan gazdaságpolitikai tevékenység,melynek során az állam a gazdaságban lévő pénzmennyiség mértékét befolyásolja. A monetáris politikát általában meghatározott,az inflációra, a gazdasági növekedésre vagy a foglalkoztatásra vonatkozó gazdaságpolitikai célok megvalósítására használják.

A monetáris politika megvalósulásának legfontosabb eszközei:

1.Refinanszírozás:

• A refinanszírozási hitelek nagyságának és feltételeinek szabályozásával a központi bank befolyásolni tudja a hitelintézetek műveleteit.
• Refinanszírozási hitel a jegybank által a hitelintézetek számára nyújtott hitel.
• A refinanszírozási hitel mennyiségének szabályozásával az MNB képes a bankrendszer likviditását befolyásolni.(keretszűkítés, keret emelés)
• A hitelszűkítési politikát restriktív monetáris politikának, a hitelbővítést expanzív monetáris politikának nevezzük.

• A refinanszírozási hitelkeretek két részből állnak:
• folyószámlahitel:a bank alapvető tevékenységének likviditását biztosítja
• likviditási hitel:a szezonális ingadozások által okozott likviditási szükségletek kielégítésére szolgál
• A hitelek nagyságát a bankok alaptőkéjéhez viszonyítva határozzák meg.
• Refinanszírozási műveletnek tekinthető,ha a jegybank devizaswap vagy devizabetétcsere során szabályozza a bankok likviditását.

2.Kamatláb-politika

• A jegybanki kamatpolitika a viszontleszámítolási kamatláb változtatását foglalja magában
• A viszontleszámítolási kamatláb az a kamatláb, amelyet a központi bank számít fel a kereskedelmi bankok számára folyósított hitelek után.
• Ha a jegybank emeli a viszontleszámítolási kamatlábat,akkor megnő a kereskedelmi bankok refinanszírozási kamatköltsége. Ez esetben a kereskedelmi bankok arra kényszerülnek,hogy megemeljék az ügyfeleiknek nyújtott hitelek kamatlábait.
• A kamatláb emelkedése  a hiteladósok hitelkeresletének csökkenését, ill. a forgalomban lévő pénztömeg csökkenését eredményezi.
• Ha csökken a kamatláb,akkor az a hitel és a pénzmennyiség növekedését jelenti.
• Viszontleszámítolási kamatláb = Refinanszírozási kamatláb

3.Nyílt piaci műveletek rendszere

• Nyílt piaci műveletek keretében a központi bank értékpapírokat,állampapírokat forgalmaz, azzal a céllal,hogy a forgalomban lévő pénztömeget és hitelállományt szabályozza.
• Ha a központi bank értékpapírt vásárol,akkor a kereskedelmi bankok számláján történő jóváírással fizet. Ez a művelet jegybankpénzt hoz létre, ezzel növeli a kereskedelmi bankok likviditását,így a forgalomban lévő pénzmennyiség is nőni fog.
• Ha a jegybank értékpapírokat ad el,akkor a vételárral a kereskedelmi bankok számláját terheli,ennek következtében a forgalomban lévő pénztömeg csökkenni fog.

4.A kötelező tartalékráta rendszere

• A likviditási rátákból fejlődött ki
• A kötelező tartalékráta a kereskedelmi bankok tartalékának,azaz a jegybank pénzállományának és a kereskedelmi bankok betéteinek arányát írja elő.

                                                    Kötelező ráta = jegybankpénz

betétállomány

• Jegybankképes aktívának nevezzük azokat a kereskedelmi banki eszközöket (pl. értékpapírok) ,melyek viszonylag gyorsan és könnyen jegybankpénzzé tehetők.
• Ha a központi bank emeli a tartalékrátát,akkor arra készteti a kereskedelmi bankokat,hogy csökkentsék betéteik növekedési ütemét,azaz kevesebb pénztermelő hitelt folyósít. Ennek következtében a pénzmultipikátor csökken.

            pénzmultipikátor = az újonnan keletkezett kereskedelmi banki pénzmennyiség

a jegybankpénz mennyisége

• Ha a központi bank csökkenti a kötelező tartalékrátát,akkor a kereskedelmi bankok több pénztermelő hitelt folyósítanak,így s pénzmultipikátor nő.
• A hitelintézet köteles a következő tartalékra vonatkozó előírásoknak naponta megfelelni.

5.Napi likviditási tartalék

• E követelmény szerint a bankok likvid eszközökben kötelesek tartani egy meghatározott,a korrigált mérlegfőösszegük 5 % -ának megfelelő összeget.
• E likviditási tartalék csak jegybanki pénzből, jegybankpénzre korlátlanul átváltható likvid eszközökből vagy MNB által elfogadott hitelviszonyt megtestesítő értékpapírból állhat.
• A bankok a likviditási tartalékra vonatkozó előírásokat szintén naponta kötelesek megfelelni.

6.Árfolyam-politika

• Az árfolyam-politika meghatározása a jegybank és a kormány közös feladata.
• Hazánkban az MNB  és a kormány együtt szabályozza az árfolyamok megállapításának és befolyásolásának rendjét.

7.Váltó viszontleszámolás

• Viszontleszámítolás: a bank folyamatos működésének biztosítása szükségessé teheti, hogy az általa leszámítolt váltót viszontleszámítoltassa. Az MNB a bank által leszámítolt váltót az esedékesség napja előtt megvásárolja

Jegybank alapvető feladatai:

• A bank olyan üzleti vállalkozás,mely alapvetően betét- és hitelügyleteket, valamint pénzforgalmi szolgáltatásokat végez.
• A jegybank tevékenységi köréből kikerül a gazdálkodó szervezetekkel történő kapcsolattartás, számlavezetés. Ez a kereskedelmi bankok feladata.
• A kétszintű bankrendszer szerkezetéből adódóan a jegybank csak a kereskedelmi bankkal van kapcsolatban.
• Ugyanakkor belép a jegybank tevékenységi körébe a kereskedelmi bankszektor irányításának feladata. Ezt nevezzük monetáris irányításnak.

A jegybank funkciói:

   1.Készpénzkibocsátás

• A jegybank névadó funkciója a készpénzkibocsátás,az emisszió.
• A központi bank feladata a bankjegyek kibocsátása, az érmeverés azonban a kincstár jogosultsága.
• Azonban az érmeállomány kis mennyisége miatt a „munkamegosztástól” eltekintenek,így a készpénzkibocsátás egészét az MNB funkciói között veszik számon.

   2.A „kormány (állam) bankja” funkció

• A jegybank vezeti az állami költségvetés számláit,lebonyolítja a fizetéseit.
• A MÁK megalakulásával a jegybank és az állam számlavezetése módosult.

3.A „bankok bankja” funkció

• A kétszintű bankrendszerben a kereskedelmi bankokkal tartja közvetlenül a kapcsolatot. Ez a jegybank „végső hitelező” funkciója,ami azt jelenti,hogy a központi bank a kereskedelmi bankok által az ügyfeleknek nyújtott hitelt refinanszírozza,vagyis jegybankhitelt nyújt a kereskedelmi bankok számára.
• Befolyásolja a kereskedelmi bankok működését.

4.A forint értékállandóságának biztosítása

• Az MNB-t tekintjük a hazai valuta értékállandósága őrének.
• A forint értékállandóságának van egy belső és egy külső összetevője.
• A forint belső stabilitása azt jelenti,hogy az MNB a „hivatalos felelőse” az infláció alakulásának,az inflációellenes küzdelemnek.
• A külső stabilitás a forint árfolyamának változatlan szinten tartását jelenti,(egységnyi forintért ugyanannyi dollárt,eurót stb. lehessen vásárolni)
• Reálárfolyam a normálárfolyam és az árszínvonal hányadosaként alakul.
• A forint normálárfolyamának fel, ill. leértékelése az árfolyam abszolút változását jelenti.
• Az MNB naponta közzéteszi a forint hivatalos árfolyamait.

5.Külgazdasági feladatok

• Gyűjti a valuta,deviza és aranykészleteket.
• Az MNB a devizagazdálkodás központi szerve,feladatait az aktuális devizagazdálkodásról szóló jogszabályok határozzák meg.

6.Gazdaságpolitikai tanácsadó funkció

• A központi bank köteles az adott ország kormányával együttműködni a gazdaságpolitika kidolgozásában, ill. végrehajtásában.
• E funkció keretében az MNB véleményezi a kormány gazdaságpolitikáját,konzultációkat folytat a Pénzügyminisztériummal, és együttműködik a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletével.(PSZÁF) A jegybank e funkciója a véleményező szerepkörre korlátozódik.
• További feladatai:
  • Ellátja a nemzetközi pénzügyi szervezetek működéséből adódóan ráháruló feladatokat
  • Kialakítja az országos fizetési és elszámolási rendszert
  • Szabályozza a pénzforgalmat
  • Jegybanki információs rendszert működtet
  • Jegybanki ellenőrzést végez

Az MNB szervezeti felépítése

• 1924. május. 24.-én alapították
• Az MNB „RT” formában működő önálló szerv.(Specialitása,hogy a jegybanki törvény felhatalmazása alapján az „RT”-t nem köteles használni)
• Az MNB szervezetileg több egységből áll:

• Egyrészt az RT-re jellemző szervezeti egységekből:közgyűlés,igazgatóság,felügyelőbizottság
• Másrészt  kizárólag a jegybank felépítéséből adódóan: a jegybanktanácsból

Közgyűlés

Feladatai:

• Az alapszabály megállapítása és módosítása
• Az alap és tartaléktőke meghatározása
• A mérleg-, a vagyon-,és az eredménykimutatás megállapítása
• Az eredmény felosztása
• Az igazgatóság választott tagjai és a könyvvizsgálók megválasztása,visszahívása
• A kiemelt vezetők díjazásának megállapítása

Jegybanktanács

Az MNB legfőbb monetáris politikai irányító szerve,amely határoz az MNB éves monetáris politikai irányelveiről,a jegybanki politika eszközeinek módosításáról ideértve az árfolyam-politikai  intézkedéseket is

Igazgatótanács

Feladata,hogy segítse az elnököt munkája ellátásában.

Az igazgatóság az elnökből,az alelnökből választott igazgatósági tagokból áll.

Felügyelőbizottság

• Az MNB ellenőrző szerve.
• Az MNB közvetlenül az Országgyűlés alá rendelt szerv.
• Ez a közvetlen felelősségi viszony erősíti a központi bank függetlenségét.
• Az Országgyűlés felügyelete abban nyilvánul meg,hogy az MNB elnöke évente beszámol az Országgyűlésnek ill. bemutatja az MNB éves monetáris politikai irányelveit.
• Az MNB élén elnök áll,akit a Miniszterelnök javaslatára a Köztársasági elnök nevez ki 6 éves időtartamra, ill. ő is menti fel. Ugyanez az eljárás az MNB alelnökei megválasztásakor is.
• A bankelnök 6 éves kinevezése azt a célt szolgálja,hogy az MNB a négy éves kormányzati ciklustól függetlenül tevékenykedjen, és a jegybanki irányítás hosszabb távon stabil maradjon.
• Az MNB részt vesz a kormány gazdaságpolitikai programjának kialakításában.
• Az MNB feladatai ellátása során együttműködik a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletével.
• A hitelintézetek alapvető tevékenységét illető felügyeleti engedély csak az MNB-vel egyetértésben adható ki.