Általános forgalmi adó (ÁFA)

Jellemzői:

            -Lineáris: adóalap függvényében adó mértéke nem változik

            -Fogyasztási típusú

            -Összfázisú: értékesítés valamennyi fázisában jelen van

            -Hozzáadott érték típusú adó

            -Közvetett adó: adófizetésre kötelezett és adóterhet viselő nem azonos. Adót továbbhárítja.

Mutassa be az adó alanyát, és definiálja a gazdasági tevékenységet!

Adóalany: az a jogképes szervezet vagy személy, aki a saját neve alatt gazdasági tevékenységet folytat, tekintet nélkül annak helyére, céljára és eredményére.

Csoportos adóalany: azok az adóalanyok, akik belföldiek, egymással kapcsolt vállalkozások. Kifelé egy adóalanyként jelennek meg.

Adóalanyiságot eredményez: a nem adóalany, amennyiben új közlekedési eszközt értékesít a közösség területére.

Adóalanynak minősül a nem adóalany, amennyiben sorozat jelleggel értékesít építési telket, használatbavételi engedéllyel még nem rendelkező ingatlant, vagy olyan ingatlant, amelyre a használatba vételi engedélyt két évnél nem régebben adták ki.

Gazdasági tevékenység: ha üzletszerűen, tartósan, rendszeres jelleggel folytatják, ellenérték elérése céljából.

Nem minősül gazdasági tevékenységnek, nem adóalany:

• Közhatalom gyakorlására jogosított személy, szervezet a közhatalmi tevékenységére:

                        -Igazságszolgáltatási tevékenység

                        -Ügyészi tevékenység

                        -Rendvédelmi tevékenység

                        -Közigazgatási jogalkalmazási tevékenység

                        -Államháztartási tevékenység

                        -Hatósági ellenőrzési tevékenység

Értelmezze a termékértékesítést,szolgáltatásnyújtást,a termékimportot, valamint a Közösségen belüli termékbeszerzést!

Termék értékesítése:

• Birtokba vehető dolog átengedése, mely a vevőt tulajdonosként való rendelkezésre jogosítja
• Termék birtokba adása olyan ügylet alapján, mely a termék határozott időre szóló bérbeadásáról úgy rendelkezik, hogy a jogosult a tulajdonjogot a határozott idő lejártával, ill. az ellenérték maradéktalan megtérítésével megszerzi (lízing)
• Termékértékesítés történik a megbízó és bizományos között, ha a bizományos és a vele jogviszonyba kerülő 3. személy között a termék értékesítése teljesül

• Termékértékesítés az építési, szerelési munkával létrehozott, ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett ingatlan átadása a jogosultnak
• Ha a terméket az adóalany vállalkozásából kivonja (megszűnés)
• A saját vállalkozáson belüli beruházás
• Adóalany megszűnése jogutód nélkül
• Vagyonáthelyezés
• Termék ingyenes átadása

Nem termékértékesítés:

• Áruminta
• Kis értékű ajándék: piaci értéke nem haladja meg az 5 ezer Ft-ot.

Szolgáltatás nyújtása: amely nem termékértékesítés; saját magának, alkalmazottainak, vállalkozástól idegennek nyújt szolgáltatást.

• A szolgáltatásnyújtás akkor esik általános forgalmi adó alá, vagyis keletkezik utána áfa kötelezettség, ha a teljesítési helye belföld.
• Fő szabály szerint a szolgáltatás teljesítés helye belföld, ha a szolgáltatásnyújtó székhelye, illetve teljesítéssel legközvetlenebbül érintett telephelye belföld, tekintet nélkül arra, hogy a teljesítés ténylegesen hol történik, illetve attól is függetlenül, hogy a megrendelő másik tagállamban vagy harmadik országban nyilvántartásba vett adóalany-e.
• Vagyis a belföldi adóalanynak minden szolgáltatásnyújtása után, amely nincs nevesítve a következőkben részletezett kivételek között, a belföldi áfa kulcsot (5%, 20%, tárgyi mentes) kell felszámítani.
• Ha a belföldi adóalany nem szolgáltatásnyújtói, hanem megrendelői pozícióban van, e szolgáltatások után biztos, hogy nem kell szolgáltatásimport címén sem áfa-t fizetnie.

Termékimport

• Terméknek harmadik országból történő behozatala vagy egyéb módon történő bejuttatása termékimportnak minősül (Áfa-törvény 24.§.).
• A termékimportot terhelő általános forgalmi adót a vámhatóság határozattal állapítja meg (kivetéses adózás) azon adóalanyoknak, akik nem rendelkeznek termékimport tekintetében önadózásra jogosító vámhatósági engedéllyel (Áfa-törvény 155-156.§.).
• Az engedéllyel rendelkező adóalanyok a termékimportjukra vonatkozó adókötelezettségüknek önadózás keretében a 0865/650/651/310/320 számú áfabevalláson tesznek eleget, az adott termékre vonatkozó áfamérték szerint.
• Az önadózásra szóló engedélyt a vámhatóság adja ki, amennyiben a kérelmező az Áfa-törvényben meghatározott feltételeknek megfelel.
• Az engedély iránti kérelmet évente, március 31. napjáig kell benyújtani az illetékes vámhatósághoz (Áfa-törvény 156.§(3)). Az engedélyt minden év július 1-jétől a következő év június 30-ig tartó időszakra adja ki a vámhatóság.

Termék közösségen belüli beszerzése: magyar adóalany EU -s tagállamtól terméket szerez be.

• Közösségen belülről történő termékbeszerzés címen azok az ellenérték fejében megvalósuló termékbeszerzések adókötelesek belföldön, amelyeknél a terméket más tagállamban közösségi adószámmal rendelkező adóalanytól szerzi be a belföldi közösségi adószámmal rendelkező adóalany.
• Közösségen belüli beszerzésnek tekintendő, ha a terméket akár ő vagy az eladó, vagy bármelyikük megbízásával egy harmadik személy juttatja, fuvarozza belföldre egy másik tagállamból. (Ha az értékesítő a saját tagállamában alanyi mentességet választott a vevőnek nem keletkezik adókötelezettsége Közösségen belüli beszerzés címén.)
• Közösségen belüli beszerzésként kell elszámolni a részletre vásárolt, illetve zártvégű lízinggel történő beszerzéseket is, illetve a bizományi szerződéssel megvalósított beszerzést. 

• Közösségen belüli beszerzés adózási mechanizmusának lényege, hogy a beszerzőnek a beszerzett termékre vonatkozó belföldi áfa kulcs (5%, 25%) alapján kell az áfa bevallásban a fizetendő adót elszámolni. Mivel Közösségen belüli beszerzésnél nem történik vámkezelés, a helyes adómérték meghatározásához esetlegesen szükséges vámtarifába történő sorolást is az adózónak magának kell elvégezni. (Tájékoztatás természetesen továbbra is kérhető a VPOP Vegyvizsgáló Intézetétől.)

• A Közösség más tagállamából történt beszerzések után az adófizetési kötelezettség a teljesítés napját magába foglaló hónapot követő hónap 15. napján keletkezik, kivéve ha a teljesítésről szóló bizonylat kiállítása hamarabb történik. Ez utóbbi esetben az adófizetési kötelezettség a bizonylat kibocsátásának a napján keletkezik. A termékbeszerzés teljesítésének megállapítása során is a belföldön történt ügyletek teljesítésre vonatkozó szabályok alkalmazandóak. Az adó alapja is a belföldön teljesített ügyletekhez hasonlóan állapítandó meg, az adó alapjára 25%-os mértékű áfa számítandó fel, ha a termék nem tartozik az áfa törvény előírásai szerint más adómérték alá vagy nem minősül adómentesnek, illetve adómentes Közösségen belüli termékbeszerzésnek.

Ismertesse az adófizetési kötelezettség keletkezésének szabályai!

Adófizetési kötelezettség keletkezése:

• Attól függ, hogy belföldi eredetű termék értékesítéséről, illetve szolgáltatásnyújtásról, vagy termékimportról van-e szó.
• Ha az értékesítésről számlát, számlát helyettesítő okmányt bocsátottak ki: a számlában, okmányban a teljesítés napjaként feltüntetett időpont.
• Ha az értékesítésről egyszerűsített számlát bocsátottak ki: a számla kibocsátásának a napja.
• Ha a teljesítésre kötelezett előleget kap: az összeg átvételének napja.
• Saját vállalkozáson belül végzett beruházás esetén: az eszköz használatba vételének napja.
• Bérlet és részletvétel esetén, ha a bérlő/vevő a tulajdonjogot legkésőbb az utoljára esedékes díj
• Kiegyenlítésével megszerzi: az a nap, amelytől kezdve a bérlő/vevő a terméket birtokba veszi.
• Folyamatosan teljesített termékértékesítésnél, szolgáltatásnyújtásnál: a részfizetések esedékességének napja.
• Adófizetési kötelezettség halasztására való jogosultság esetén: a teljesítés időpontjában, de legkésőbb a 60. napon.

Határozza meg az adó alapját és mértékét!

Az adó alapja:

• Termelt/termeltetett termék saját kiskereskedelmi hálózatban történő értékesítése esetén: adót, áfát nem tartalmazó forgalmi érték.
• Termelt/termeltetett termék nem a saját kiskereskedelmi hálózatban történő értékesítése esetén: adót, áfát nem tartalmazó ellenérték.
• Nem adóalanytól beszerzett termék esetén: a vételár.
• Nem termelési célú felhasználás esetén: a beszerzési ár.
• Import termék esetén: a vámérték.

Az adó mértéke: a fogyasztási adó köteles termék adóalapjának meghatározott %-a.

2009. július 1-től: ÁFA kulcsa az adóalap 25%-ára emelkedik az eddigi 20% helyett, egyes termékek és szolgáltatások esetén 18%-ra csökken. Az 5%-os ÁFA kulcsra vonatkozó szabályok nem változtak.

A kedvezményes adókulcs alá tartozó termékeket és szolgáltatást a jogszabály tételesen felsorolja, így ide tartoznak az alábbiak:

- tej és tejtermékek (kivéve anyatej),

- gabona, liszt, keményítő vagy tej felhasználásával készült termék,

- távhőszolgáltatás.

Az adókulcs változásával összhangban, a bruttó ellenértékre vetített ÁFA visszaszámítási kulcs 18%-os adókulcs esetében 15,25%, 25 %-os adókulcs esetén pedig 20%.

Mutassa be a számlázáshoz kapcsolódó kötelezettségeket a törvény alapján!

• Az adóalany köteles - ha e törvény másként nem rendelkezik -  termékértékesítéséről, szolgáltatásnyújtásáról a termék beszerzője, szolgáltatás igénybevevője részére, ha az az adóalanytól eltérő más személy vagy szervezet, számla kibocsátásáról gondoskodni.
• Az adóalany köteles számla kibocsátásáról gondoskodni abban az esetben is, ha

                        a) részére egy másik adóalany vagy nem adóalany jogi személy előleget fizet;

                        b) részére az a) pont alá nem tartozó személy, szervezet előleget fizet, az előleg                                 összege eléri vagy meghaladja a 900 000 forintnak megfelelő pénzösszeget,                                       illetőleg egyéb esetekben pedig kéri a számla kibocsátását;

                        c) belföldön kívül, a Közösség területén vagy harmadik államban teljesít                                           termékértékesítést, szolgáltatásnyújtást, feltéve, hogy gazdasági célú letelepedési                   helye kizárólag belföldön van, gazdasági célú letelepedési hely hiányában pedig                     lakóhelye vagy szokásos tartózkodási helye van kizárólag belföldön.

• A számla annak a termék értékesítésének, szolgáltatás nyújtásának az adatait tartalmazza, amelynek teljesítése fejében járó ellenértékébe az előleg beszámítható.
•  A számlakibocsátási kötelezettségnek a kötelezett saját maga, illetőleg - megbízása alapján és képviseletében - az általa választott meghatalmazott is eleget tehet. Utóbbi esetben a kötelezettnek és meghatalmazottjának előzetesen és írásban különösen meg kell állapodnia egymással a számlakibocsátás elfogadásának feltételeiről és módjáról.
•  A számlakibocsátáshoz fűződő, jogszabályban meghatározott kötelezettségek teljesítéséért a kötelezettel együtt a meghatalmazott egyetemlegesen felelős abban az esetben is, ha a felek  másként rendelkeztek.
• Az ügylethez fűződő számlakibocsátási kötelezettségnek - feltéve, hogy annak nem a kötelezett saját maga tesz eleget - kizárólag egy meghatalmazott tehet eleget, még abban az esetben is, ha a kötelezett egyébként több személy részére is adott meghatalmazást.
• A számla kibocsátásában meghatalmazottként akár a termék beszerzője, szolgáltatás igénybevevője, akár harmadik személy eljárhat.
• A meghatalmazást írásba kell foglalni.
•  A meghatalmazás szólhat 1 ügylethez fűződő számlakibocsátási kötelezettség teljesítésére, vagy szólhat a számlakibocsátási kötelezettség általános érvényű teljesítésére.
• A meghatalmazás korlátozása annyiban hatályos, amennyiben az magából a meghatalmazásból kitűnik.

A megbízás és meghatalmazás kérdéseiben a Ptk. rendelkezéseit kell alkalmazni.

• Az adóalany a számla kibocsátásáról legkésőbb:

            a) a teljesítésig,

            b) előleg fizetése esetében a fizetendő adó megállapításáig,

                de legfeljebb az attól számított ésszerű időn belül köteles gondoskodni.

Említett ésszerű idő:

            a) az ellenértéknek - ideértve az előleget is - készpénzzel vagy készpénz-helyettesítő fizetési              eszközzel történő megtérítése esetében haladéktalan,

            b) egyéb, az a) pont alá nem tartozó olyan esetben, amelyben a számla áthárított adót                         tartalmaz, vagy annak áthárított adót kellene tartalmaznia, 15 napon belüli                              számlakibocsátási kötelezettséget jelent.

Ha az adóalany:

            a) a teljesítés napján egyidejűleg, illetőleg

            b) a rá vonatkozó adómegállapítási időszakban

                ugyanannak a személynek, szervezetnek több, számlakibocsátásra jogalapot teremtő                     ügyletet teljesít, számlakibocsátási kötelezettségéről úgy is gondoskodhat, hogy azokról        egy számlát (a továbbiakban: gyűjtőszámla) bocsát ki.

 A bekezdés b) pontja alkalmazásának feltétele, hogy a gyűjtőszámla alkalmazásáról a felek       előzetesen megállapodjanak.

Azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy az ott említett ésszerű időt a gyűjtőszámla kibocsátására kötelezett adóalanyra vonatkozó adómegállapítási időszak utolsó napjától kell számítani

Eltérő rendelkezés hiányában a gyűjtőszámlára egyebekben e törvénynek a számlára vonatkozó rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni.

Számlakibocsátási kötelezettség alóli mentesülés:

• Mentesül a számlakibocsátási kötelezettség alól az adóalany abban az esetben, ha

a) termék értékesítése, szolgáltatás nyújtása mentes az adó alól, feltéve, hogy gondoskodik olyan, az ügylet teljesítését tanúsító okirat kibocsátásáról, amely a Számv. tv. rendelkezései szerint számviteli bizonylatnak minősül;

b)a termék beszerzője, szolgáltatás igénybevevője az ellenérték adót is tartalmazó összegét legkésőbb a meghatározott időpontig készpénzzel vagy készpénz-helyettesítő fizetési eszközzel maradéktalanul megtéríti, és számla kibocsátását az adóalanytól nem kéri. 

Nem alkalmazható abban az esetben sem, ha a termék értékesítése, szolgáltatás nyújtása:

            a) egy másik adóalany vagy nem adóalany jogi személy részére történik;

            b) az a) pont alá nem tartozó személy, szervezet részére történik, és az ellenérték adót is                    tartalmazó összege eléri vagy meghaladja a 900 000 forintnak megfelelő pénzösszeget.