Forgóeszköz-gazdálkodás célja: a készletekben lekötött tőke minél kisebb legyen!

Forgóeszköz-gazdálkodás

            -Just-In-Time termelésirányítási módszer:

                        Készletek minimumra csökkentése.

                        Teljes körű minőség-ellenőrzés.

                        Egyenletes és rugalmas termelés.

                        Áttekinthető üzemkialakítás.

            -Kanban módszer

Forgóeszköz-gazdálkodás hatékonyságának javítása:

            - készletek forgási sebességének növelése,

            - a forgóeszközökben lekötött tőke csökkentése a teljes forgalomhoz viszonyítva.

Forgóeszköz-gazdálkodás fontos mutatószámai:

            - adott időszak átlagos forgóeszköz-állománya,

            - forgási sebesség:

                        - teljes körforgáshoz szükséges napok száma,

                        - adott időszakban bekövetkezett fordulatok száma.

Forgási idő:                             i=k/(É/n)          vagy:  i=n/f

Fordulatok száma:                  f=É/k               i: forgás ideje napokban,

                                                                       f: fordulatok száma,

                                                                       É: időszak értékesítési forgalma,

                                                                       k: időszak átlagos forgóeszköz-állománya,

                                                                       n: időszak naptári napjainak száma,

Forgóeszköz-gazdálkodás javul, ha

                        - nő a fordulatok száma,

                        - csökken a forgási idő.

Forgóeszköz-gazdálkodás romlik, ha

                        - csökken a fordulatok száma,

                        - nő a forgási idő.

Átlagos forgóeszköz-állomány:                       É*f

Forgóeszköz igényesség:                    m=k/É

Relatív forgóeszköz-megtakarítás:      Kcs=F₀ / F₁ *K₀ - K₁

                                                                       F0: bázisidőszak forgalma,

                                                                       F1: tárgyidőszak forgalma,

                                                                       K0: bázisidőszaki forgóeszköz-állomány,

                                                                       K1: tárgyidőszaki forgóeszköz-állomány.

                                                                       Kcs pozitív (+) => Forgóeszköz-gazdálkodás javult.

                                                                       Kcs negatív (-) => Forgóeszköz-gazdálkodás romlott.

 A forgóeszköz-szükséglet megállapítása

• Fordulatok száma: kifejezi, hogy a forgóeszköz-állomány adott időszak alatt hányszor térül meg. Előnyös, ha értéke magas.
• Forgási idő: kifejezi, hogy hány nap szükséges egy fordulat megtételéhez. Előnyös, ha értéke alacsony.
• Eszközigényesség: kifejezi az egységnyi forgalomra jutó eszközállomány értékét.
• Reagálási fok: kifejezi, hogy 1%-os forgalomváltozásra hány %-os változással reagál a forgóeszköz-állomány.

Finanszírozási stratégiák

• Szolid: az eszközök megtérülési ideje és a források lejárata megegyezik.
• Konzervatív: a vállalat az eszközszükséglet egy részét is tartós forrással finanszírozza.
• Agresszív: a vállalat a tartós eszközök finanszírozásába is rövid lejáratú forrásokat von be.

Nettó forgótőke

A hosszú lejáratú forrásokkal finanszírozott forgóeszközök értéke. A nettó forgótőke-szükségletet a vállalat tevékenységének jellege határozza meg. A nettó forgótőke a forgóeszközöknek azon állománya, ami tartós tőkelekötést igényel.

Finanszírozási formák

• Belső források

            - Leírásból történő finanszírozás: az árbevételben visszatérülő költségként elszámolt amortizációból           történő finanszírozás

            -Nyereség visszatartása: az önfinanszírozási lehetőség függ a cég nyereségétől,az adóztatás módjától,             a cég osztalékpolitikájától. A mérleg szerinti eredmény önfinanszírozási forrásként felhasználható

            A belső finanszírozás előnyei:

            -  Az amortizáció korlátlanul felhasználható beruházásra

            -  A visszaforgatott nyereséget külső tényezők nem befolyásolják.

• Külső források

            - Hitelfinanszírozás: jellemző formái a közép- és hosszú lejáratú beruházási és fejlesztési                  hitelek, illetve a cég belső fejlesztési forrásait megelőlegező hitelek

            - Részesedés-finanszírozás: nő a tőkét átvevő alaptőkéje, így javul a    hitelképessége is. A tőkét                  átadó célja lehet jövedelemből való részesedés, ill.tőkehozadék növelése.

A pénzügyi tervezés: az a folyamat, illetve eljárás, amelynek során a gazdasági döntések összes hatását mérlegelik. A pénzügyi tervezés feladata a vállalkozások pénzügyi egyensúlyának biztosítása

A pénzügyi tervek egyik fajtája:

Rövid távú pénzügyi tervek

 Jellemzői:

A rövid távú pénzügyi tervezés arra helyezi a hangsúlyt, miképpen biztosíthatja a vállalkozás, hogy mindig legyen elegendő szabad pénzeszköze a kötelezettségei teljesítésére és a megmaradó szabad pénzeszközeit jól használja fel. A rövid távú terv a vállalkozás operatív terve.

A rövid távú pénzügyi tervezés középpontjában a következő finanszírozási kérdések állnak:

            -Mérleg előrejelzése

            -Eredménykimutatás előrejelzése

            -Éven belüli lejáratú bankhitelek felvétele

            -Egy évet meg nem haladó pénzáramlás előrejelzés

            -Forgóeszközök éven belüli finanszírozása

A pénzügyi teljesítmény értékelésére szolgáló mutatók típusai:

Típusai:

            -Abszolút mutatók: forintban mutatják a vizsgálandó nagyságrendet

            -Relatív mutatók: valamihez viszonyítva jellemzik az adott területet

Főbb csoportjai:

1. Likviditási mutatók: arányszámok,amelyek a forgóeszközök és  a rövid lejáratú kötelezettségek viszonyát fejezik ki.
2. Eladósodottsági(tőkeáttételi) mutatók: a vállalat eladósodottságát mérik,nemcsak rövid távú hanem idődimenzió nélküli vizsgálatot is lehetővé tesznek.
3. Működési mutatók: a menedzsment eredményességét mérő mutatók,fajtái

             -jövedelmezőségi mutatók

             -hatékonysági mutatók

4. Piaci mutatók: az egy részvényre vetített,ill. az értékpapír-piaci információkat tükröző       mutatók
5. Növekedési mutatók: az időben eltérő pénzügyi adatok változásának mértékét,ütemét        számszerűsítő arányszámok

Likviditási mutatók:

Abszolút mutatók       

            Forgóeszköz-befektetés=készletek+vevők-(szállítók+egyéb rövid lejáratú kötelezettségek)

                        a készlet és a vevőállomány mely része nem fedezhető spontán finanszírozással    

            Nettó forgótőke=(készletek+követelések+értékpapírok+pénzeszközök)-rövid lejáratú                                                        kötelezettségek

                        az összes forgóeszközérték milyen része nem finanszírozott rövid lejáratú forrással(a                                 forgóeszközöknek tartós forrással finanszírozott része )

Relatív mutatók

            Likviditási ráta: forgóeszköz/rövid lejáratú kötelezettségek

                        1 Ft rövid lejáratú kötelezettségre mennyi forgóeszközérték jut

            Likviditási gyorsráta: forgóeszközök-készletek/ rövid lejáratú kötelezettségek

                        a likvid forgóeszközök mennyiben finanszírozhatók rövid lejáratú kötelezettséggel

            Pénzeszközarány: forgóeszközök-készletek-követelések/ rövid lejáratú kötelezettségek

                        az értékpapírok és pénzeszközök milyen fedezettséget érnek el a rövid lejáratú                                          kötelezettségekkel

Eszközök likviditási fokozatai:

1.fokon likvid eszközök (mobil eszközök):készpénz,látra szóló bankbetétek,bemutatóra szóló értékpapírok

2.fokon likvid eszközök(rövid időn belül mobil eszközökké tehetők): vevőállomány,váltókövetelések,egyéb követelések

3.fokon likvid eszközök: készletek

4.fokon likvid eszközök: immateriális javak,tárgyi eszközök,befektetett pénzügyi eszközök

5.fokon likvid eszközök: kétes követelések,elfekvő készletek,tárgyi eszközök

Kötelezettségek likviditási fokozatai:

1.fokozatú kötelezettségek: azonnal esedékes kötelezettségek

2.fokozatú kötelezettségek: 90 napon belül esedékes kötelezettségek

3.fokozatú kötelezettségek: 91-180 napon belül esedékes kötelezettségek

4.fokozatú kötelezettségek: 180 napot meghaladóan,de 365 napon belül esedékes kötelezettségek

5.fokozatú forrás: saját tőke

Eladósodottsági (tőkeszerkezeti) mutatók

            Adósságfedezeti mutatók=eszközök/ idegen források

                        1 Ft idegen forrásra hány Ft vállalati eszközérték jut

            Adósság-visszafizetési képesség=összes adósság/ éves cash flow

                        hány év alatt fizethető vissza az adósság       

            Kamatfedezeti mutató=üzemi eredmény/ fizetett kamatok

                        1 Ft kamatkiadásra hány Ft üzemi eredmény jut

Működési mutatók:

Jövedelmezőségi mutatók

A vállalat eredményességét mutatja relatív formában. A viszonyítási alap az eszközállomány, a saját tőke, vagy a nettó árbevétel

1. ROE= adózott eredmény/ saját tőke   (saját tőke-arányos nyereség)
2. ROA=adózott eredmény/ összes eszköz   (eszközarányos nyereség)
3. Módosított ROA = adózás és kamatfizetés előtti eredmény(EBIT)/ összes eszköz
4. Értékesítés jövedelmezősége=adózott eredmény/ nettó árbevétel
5. Eszközök forgási sebessége=nettó árbevétel/ összes eszközérték

      Hatékonysági mutatók:

      A vállalkozás milyen kihasználtsággal képes eszközeit működtetni

            Fordulatok száma=az időszak forgalma(nettó árbevétel)/ átlagos forgóeszköz-lekötés

                    a forgóeszköz-állomány hányszor halad át az eszközkörforgás rá jellemző szakaszán

                   Forgási idő napokban=átlagos forgóeszköz-lekötés/ egy napi forgalom

                        egy fordulat megtételéhez hány nap szükséges

      Piaci mutatók

      Csak nyilvánosan jegyzett RT-k esetében használhatók.

         P/E mutató (tőzsdei cégeknél): a részvény árfolyama / az egy részre jutó nyereség

                 megmutatja,hogy hányszorosan hajlandók megfizetni az egy forint nyereséget

         Nyereséghozam:egy részvényre jutó nyereség / a részvény árfolyama

                   megtérülési ráta,tőke hozamának összehasonlítása más befektetési hozammal

         Osztalékhozam:egy részvényre jutó osztalék/ részvényárfolyam

         Egy részvényre jutó nyereség(EPS)=adózott eredmény/összes részvény

         A piaci érték és a könyv szerinti érték szembeállítása:arról tájékoztat,hogy a piac  egy részvény könyv szerinti értékét hányszorosan értékeli