Állampapírok

• Az állam által kibocsátott értékpapírokra csak a hitelviszony vonatkozik.
• Az állampapírok kibocsátásnak oka az állami pénzhiány (költségvetési deficit) fedezése.
• Kockázatmentes papírok,visszafizetésük garantált.
• Főként intézményi befektetők,hitelintézetek,biztosítótársaságok,befektetési alapok vásárolják,kockázatmentessége miatt.
• Megkülönböztetünk:

            egy évnél rövidebb lejárattal kibocsátott ill.

            egy évnél hosszabb lejárattal kibocsátott állami értékpapírokat.

• A rövid határidőre kibocsátott papírok célja az átmeneti pénzhiány fedezése.(a pénzhiányok nem mindig átmeneti jellegűek,így a lejárt papírok után újakat kell kibocsátani)
• Állampapírok:

             1.Kincstári váltó:egy évnél rövidebb időre kibocsátott értékpapír,ezek a                      kincstárjegyek,amelyek 3,6 ill. 9 hónapos lejáratúak

             2.Államkötvény:egy évnél hosszabb lejáratú állampapírok,több -féle létezik,de     legelterjedtebb az államkötvény. Jelenleg 3 éves futamidejű államkötvény van            forgalomban,amely kamatozása félévente változik,az előző félév piaci kamatozásának függvényében.

Kötvény

A kötvény: kibocsátója arra vállal kötelezettséget, hogy egy előre meghatározott időpontban a kötvény névértékének megfelelő összeget visszafizeti, és az addig esedékes kamatokat kifizeti.

            Adós: a kötvény kibocsátója.

            Hitelező: a kötvény jogosultja.

            Névérték: a kötvényen megjelölt pénzösszeg.

            Névleges kamatláb: a kötvényen megjelölt kamatláb.

            Futamidő: kibocsátás napja és a névérték visszafizetésének napja közötti idő.

            Kibocsátása: a kibocsátás célja pénztőke gyűjtése. Kibocsátó az a személy, aki az   értékpapírban megtestesített kötelezettség teljesítését a maga nevében vállalja. Kötvényt    kibocsáthat:

                        -  állam

                        -  központi költségvetési szerv

                        -  helyi önkormányzat

                        -  hitelintézet

                        -  jogi személyiséggel rendelkező gazdálkodó szervezet

                        -  jogi személyiséggel rendelkező külföldi gazdálkodó szervezet fióktelepe.

Forgalomba hozatal: lehet nyilvánosan (nincs korlátozva a vevői kör) és zártkörűen (a vevői kör korlátozott, előre meghatározott személyek, szervezetek vásárolhatják meg.).

A kötvény fajtái:

Hozama szerint(kamatozás):

fix kamatozású

változó kamatozású

örökjáradék kötvény

elemi kötvény (kamatszelvény nélküli kötvény)

Kockázata szerint(jogosultság)

visszahívható kötvény

visszaváltható kötvény

meghosszabbítható kötvény

előre sorolt kötvény

hátrasorolt kötvény

átváltható kötvény

zálogjoggal fedezett kötvény

fedezetlen kötvény

bóvli kötvény

      Törlesztés szerint:

                  végén egy összegben törlesztő (vanília-kötvény)

                  folyamatosan, azonos összeget törlesztő

                  változó törlesztésű (annuitásos kötvény)

Fix kamatozású kötvény: névértéke után a futamidő teljes hosszára évente azonos mértékű kamatot fizetnek. A kamatot kibocsátáskor rögzítik.

Változó kamatozású kötvény: kibocsátója az általános kamatszint változásának megfelelően változó mértékű kamatot fizet.

Kamatszelvényes kötvény: a kötvény annyi kamatszelvénnyel van ellátva, ahány periódusban fizetnek kamatot.

Örökjáradék kötvény: nincs lejárata. Kibocsátója a papír jogosultjának határozatlan dőtartamban, előre meghatározott időperiódusonként növekvő összegű fizetéseket teljesít.

Elemi kötvény: kibocsátója kötelezettséget vállal a névérték visszafizetésére, de a kötvénytartozás után nem fizet kamatot.

Visszahívható kötvény: a kibocsátónak jogot biztosít ahhoz, hogy a kötvényt határozott visszahívási árfolyamon a lejárat előtt megvásárolja.

Visszaváltható kötvény: a jogosultnak lehetőséget ad arra, hogy a futamidőn belül beváltsa kötvényét, ha az azonos kockázatú befektetések pénzpiaci kamatlába kedvezőbben alakul a kötvény névleges kamatlábánál.

Meghosszabbítható kötvény: a kötvény tulajdonosa a futamidőt meghosszabbíthatja.

Előre sorolt kötvény: a kötvényesnek garanciát biztosít arra, hogy ha a cég a hitelezők       követelését kiegyenlíteni nem tudja, akkor a fizetőképessége határán belül az előre sorolt         kötvény jogosultjának teljesít fizetést.

Átváltható kötvény: tulajdonosa jogosult a kötvényt bármikor részvényre cserélni.

Zálogjoggal fedezett kötvény: a kibocsátó kötelezettséget vállal arra, hogy a jogosultnak a névértéket visszatörleszti, és a még vissza nem törlesztett névérték után kamatot fizet.

Fedezetlen kötvény: biztosíték nélkül bocsátották ki, vagy biztosítékkal bocsátották ki, de a futamidő alatt a biztosíték elvesztette értékét.

Bóvli kötvény: a nemzetközi hitelminősítő intézetek a kötvényeket, a kibocsátóikat pénzügyi mutatóik alapján minősítik.

            A mutatók a következők:

            - tőkeáttételi mutató: kifejezi, hogy a kötvényt kibocsátó cég tőkeszerkezetében milyen                   arányban szerepel az idegen tőke. Minél nagyobb az idegen tőke, annál nagyobb a cég                    eladósodottsága.

            - kamatfedezeti mutató: kifejezi, hogy a cég kamatfizetés és adózás előtti nyeresége milyen             mértékben finanszírozza a kamatkötelezettségeket.

            - eszközarányos nyereségmutató: az eszközök jövedelem-termelő képességét fejezi ki.                  - likviditási mutató: kifejezi, hogy a kibocsátó a rövid lejáratú eszközeiből képes-e teljesíteni             rövid lejáratú fizetési kötelezettségeit.

Kötvények jellemzői:

-hitelviszonyt testesítenek meg (a vásárló szemszögéből követelést)

-általában fix hozamúak (de lehetnek mozgó kamatozású kötvények is), hozamuk  nem függ a vállalkozás gazdálkodásának eredményességétől

-meghatározott lejárati idejűek (közép- vagy hosszú lejáratúak), vagyis a kibocsátó a névértéket visszafizeti

-mivel meghatározott lejárati idejűek, ezért viszonylag kisebb a kockázatuk

-a névérték visszafizetése történhet egy összegben a futamidő végén, történhet egyenlő vagy nem egyenlő részletekben, meghatározott feltételek szerint

-a kamatot mindig a névérték után fizetik, ha részletekben történik a törlesztés, akkor a kamatot csak a fennálló tartozás után fizetik

A kötvény árfolyama:

Általában az értékpapírok árfolyamát az abból származó jövedelmek jelenértékeként határozzuk meg. A kötvény vásárlója jelenbeli pénzét jövőbeni pénzre, pénzáramlásra cseréli el.

Az árfolyam változására ható fő tényezők:

piaci kamatláb: változásával ellentétes irányban változik az árfolyam

időtényező: előrehaladtával a pénzáram jelenértéke kisebb lesz

kockázat

Kötvényből származó jövedelmek:

A kamatjövedelem: a kamatot mindig a névérték után kell számítani). Kamat = névérték * névleges kamatláb/100).

Az árfolyamnyereség / -veszteség, amit a papír eladásakor lehet realizálni (Számítása : eladási ár – szerzéskori ár).

A hozamok számítása:

Névleges hozam = Kamat / Névérték *100

Egyszerű hozam = Kamat / Árfolyamérték *100

Részvény

A részvény forgalmazásra szánt lejárat nélküli értékpapír, amely kifejezi a személynek az RT alaptőkéjéhez való hozzájárulását.

• Névérték: a részvényen feltüntetett érték, amely kifejezi az RT alaptőkéjéből az egy részvényre jutó hányadot.
• Részvényes: a részvény birtokosa. Felelőssége korlátolt. Kockázata a szolgáltatott vagyoni hozzájárulás erejéig terjed.

Részvény kibocsátás

            - Részvénytársaság alapításakor, vagy                                                                                              - alaptőke megemelésekor.

Részvénytípusok:

                         -névre szóló

                         -bemutatóra szóló

Részvénytársasági formák

            -zártkörűen működő

            -nyilvánosan működő

• Zártkörű alapítás esetén az alapítók adják össze az alaptőkét, és a részvényeket nyilvánosan nem hozzák forgalomba.
• Nyilvános eljárással történő alapítás esetében: alapítási tervezet, részvényjegyzés.
• A Részvénytársaságnak (Rt.) felelőssége a társaság kötelezettségeiért korlátlan.
• A részvényes felelőssége az általa szolgáltatott vagyoni hozzájárulás erejéig terjed.
• A részvénytársasági tagsági viszony megszerzésének és fenntartásának feltétele, hogy a személy rendelkezzen a társaság által kibocsátott részvénnyel.
• A részvény a részvényesnek az alaptőke meghatározott hányadát kitevő vagyoni betétjét testesíti meg.
• A részvény megjelenése:

            -fizikai (nyomtatott okirat)

            -dematerializált (elektronikus forma)

• Nincs lejárati ideje
• Tulajdonjogot testesít meg

             (tulajdoni részarány: papír névértéke /alaptőke %-ban)

• Korlátozott felelősség

            (tulajdonos korlátozott felelőssége: a részvényes csak a részvény értékének megfelelő       összeggel felel az Rt. kötelezettségeiért)

• Hozama változó

            (nincsenek előre meghatározott pénzáramlások,    hozam forrásai: osztalék,            árfolyamnyereség)

• A részvényesi jogok

                        -Részvételi jog a társaság közgyűlésén (indítvány, jelentések, szavazati jog)

                        -Kisebbségi jogok igénybevételének lehetősége (szavazatok 5 %-a: pl. közgyűlést               kezdeményezhet)

                        -Osztalékra jogosult

                        -Likvidációs hányadra jogosult (a részvényes a társaság jogutód nélküli megszűnése                       esetén az egyéb jogosultságok kielégítését követően a megmaradt, felosztható                                 vagyon arányos részére tarthat igényt)

Részvény típusok

            Törzsrészvény (közönséges részvény)

            Elsőbbségi részvény

            Dolgozói részvény

            Kamatozó részvény

            Visszaváltható részvény

• Törzsrészvények

            - tulajdonviszonyt megtestesítő, forgalomképes értékpapír

            - ált. eredménytől függő osztalékfizetést ígér (vagy névérték %-a)

            - a tulajdonosok a részvények értékéig felelősek

            - szavazásra jogosít

            - a részvénytulajdonos osztalékra jogosult

            - befektetők (osztalék, árfolyamnyereség)

            - elsődleges piac, másodlagos piac

            - Részvénytársasági forma esetén kötelező

• Elsőbbségi részvények

            -tulajdonviszony

            -köztes értékpapír

            -csökkenti a befektetői kockázatot

            -korlátozza a juttatásokat, előnyöket

            -osztalék-, szavazat-, likvidációs hányadhoz kapcsolódó

            -pl. osztalékelsőbbségi:

                        előre meghatározott, fix osztalék vagy osztalékráta, korlátozott szavazati jog (vagy                        nincsen szavazati jog),osztalékfizetés elhalasztása lehetséges

            -követelés kielégítési rangsor 

• Dolgozói részvény

            -korlátozottan forgalomképes értékpapír

            -a társaság csak munkavállalók számára bocsáthatja ki

            -ingyenesen vagy kedvezményes áron

            -az alaptőkét a kibocsátási érték összegével meg kell emelni

• Kamatozó részvény

            -Az alapszabály rendelkezései szerint előre meghatározott mértékű kamatra jogosító                        részvény is forgalomba hozható.

            -A tulajdonosnak a részvény névértéke után, az osztalékon felül, a részvényen feltüntetett   módon számított kamat jár.

• Visszaváltható részvény

            -Vagy a részvénytársaságnak van vételi joga,

            -vagy a részvényesnek van eladási joga a részvényre, az alapsz.ban meghat.feltételek szerint.

A kötvény és részvény összehasonlítása

Részvény:                                                            Kötvény:

A részvényes tulajdonos                                      A kötvény tulajdonosa hitelező

A részvényes beleszólhat a

társaság ügyeibe, információkat kérhet              A kötvényesnek ilyen lehetősége nincs

A részvénynek nincs lejárata                               A kötvénynek van

Nincs visszafizetés                                              Van visszafizetés

Osztalékhoz való jog                                          Visszafizetéshez, kamathoz valójog

Kibocsátható névérték alatt, fölött                      Csak névértéken

Likvidációs árbevételhez való jog,                

egyéb tulajdonosi jogok                                      A tulajdonosnak a társaság vagyonához nincs köze,                                                                                    nincsenek tulajdonosi jogai

Kibocsátó csak rt. lehet                                       Kibocsátó lehet: állam, önkormányzat, gazdálkodó                                                                            szervezet

A kibocsátáshoz nem kell külső

 közreműködő, csak a tőzsdei

bevezetéshez                                                       A kibocsátáshoz külső közreműködőre van szükség

Részvényt nem lehet kötvényre

átváltani                                                              Kötvény lehet részvényre átváltható

Korlátozott felelősség                                         Korlátozott felelősség

      Névérték:A névérték az értékpapíron feltüntetett összeg

      Elméleti árfolyam:Az elméleti árfolyam meghatározásakor megpróbáljuk számszerűsíteni a várható pénzáramokat, majd azok ismeretében a jelenérték-számítás módszerét alkalmazzuk.

Piaci árfolyam:Bruttó árfolyam,amely az árfolyam nettó értékéből és a kapott kamat összegéből áll.

Hozamszámítás:

A hozam a befektetett tőke százalékában meghatározott jövedelem.

Fix kamatozású kötvénynél:

-Névleges hozam:ismert hozam,vagy megtérülési ráta,azaz a kötvény névértékére vonatkozóan megállapított évi kamatláb 

            Számítása: r_n = K/P_n          r_n (névleges hozam)

                                               K (kamat)

                                               P_n (névérték)

-Egyszerű hozam :ezt a mutatót folyó hozamként is ismerik,az évi kamatjövedelmet az árfolyamhoz hasonlítja.

            Számítása: r_e =K/P₀             r_e (egyszerű hozam)

                                               K (kamat)

                                               P₀ (árfolyam)

-Tényleges hozam (belső kamatláb IRR):a kötvény belső megtérülési rátája:értékpapírból származó jövedelmeket (kamat és törlesztés) diszkontáljuk,azok összege egyenlő a kötvény vételi árfolyamával.

            Számítása:A= k_t +T_t /(1+r)^t              A (árfolyam)

                                                           k_t (kötvény hozama~fix kamata)

                                                           T_t (törlesztő részlet)

                                                           (1+r)^t (diszkonttényező)

Tőzsde

• Olyan sajátos piac, ahol meghatározott árukat meghatározott időben szigorú eljárási szabályok szerint meghatározott személyek adhatnak, vehetnek.
• A kereslet és a kínálat koncentrált találkozási helye.
• Megkülönböztetünk:

                        -árutőzsdét

                        -értéktőzsdét (kereskednek valutával,nemesfémekkel,értékpapírokkal)

• A tőzsdén lévő papírok két kategóriába sorolhatók:

                        -csak forgalmazott

                        -jegyzett papírok (szigorúbb feltételhez kötöttek)

• A tőzsdén kereskedni csak a tőzsdetagoknak lehet,az ügyfél megbízása alapján

                        Tőzsdetagok:(tőzsdeügynökök)

                                   -brókerek(csak megbízásokat hajtanak végre)

                                   -dealerek(lehet saját tulajdonukban is értékpapír)

• A tőzsdei megbízásoknál meg kell adni az értékpapírnevét,azt hogy az ügyfél venni vagy eladni kíván,hogy mekkora mennyiségben,ill.rögzíteni kell az időre és az árfolyamra vonatkozó feltételeket.
• A megbízás érvényes lehet:-egy időpontban valamely határidőig

                                                    -visszavonásig

                                                    -teljesítésig

• A megbízás lehet:

                        -limitáras(az ügyfél megad egy határárfolyamot,amelyen belül teljesíthető a  megbízás)

                        -átlagáras(nagyobb mennyiség esetén,hosszabb időn át tartó eladás ill. vétel átlagára,amely                         kedvezőbb a megadott árfolyamnál)

                        -napi áras(adott napon esedékes árfolyamon bonyolítható le)

                        -küszöbárat adnak meg(ha valamilyen kedvezőtlen esemény bekövetkeztekor minimalizálni                       akarják a veszteséget)

      Tőzsdei árfolyamok: a tőzsde által regisztrált és nyilvánosságra hozott árak.

                        -hivatalos: tőzsdeidőben kötött tőzsdei ügyletek elfogadott ára.

                        -nem hivatalos: olyan áruk ára, amelyekkel kapcsolatos adásvételi szerződéseket nem                                   a tőzsdén kötöttek.

                        -tényleges: az az árfolyam, amelyen a tőzsdei időszakban üzletkötés történt

                        -névleges: számított árfolyam

                        -prompt: az azonnal esedékes adásvétel során elfogadott ár

                        -termin: a határidős tőzsdei ügylet során kialakult ár

                        -nyitó: a tőzsde nyitásakor rögzített árfolyam

                        -záró: a tőzsdenap végén rögzített árfolyam

                        -kínálati: megmutatja, hogy adott időben milyen áron lehet vásárolni

                        -keresleti: megmutatja, hogy milyen árfolyamon lehet eladni.

Tőzsdei ügyletek:

A tőzsdei ügyletek teljesítések esedékessége szerint lehetnek:

-pormt (azonnal esedékes)

-termin (későbbi időpontban esedékes, ún. határidős) ügyletek.

Az üzletkötők kockázatához fűződő viszonya alapján megkülönböztetünk:

-spekulációs,

-fedezeti ~ hedge,

-arbitrage ügyletet

Azonnali (promt) ügyletek

• Azonnali ügylet jellemzője, hogy azt a szerződéskötéssel egyidejűleg, rövid időn belül teljesítik.
• A promt ügyleteknél az adásvételi szerződés megkötése és az ügylet teljesítése (lebonyolítása), idejét tekintve nem szakad el egymástól. Azonnali (promt v. spot) piaci műveleteknél az ellenérték általában a kötést követő második munkanapon cserél gazdát. Ha az ellenértékek a kötést követő napon cserélnek gazdát akkor TOMORROW NEXT, ha még a kötés napján akkor OVERNIGHT ügyletről beszélünk. A promt ügyleteket készpénzügyletnek vagy kassza ügyletnek is nevezik.
• Promt ügyletet az értéktőzsdén általában azok kötnek, akik vásárláskor egyszerűen csak befektetési formát keresnek, eladáskor pedig éppen tőkebefektetésüket szeretnék készpénzre váltani. Ha az adásvétel tárgya bankjegy, nemesfém, akkor promt devizapiaci műveletről beszélünk.

Határidős (termin) ügyletek

• A határidős ügylet esetében a teljesítés mind az adásvétel tárgyát képező árú, mind az ellenérték vonatkozásában egy, az ügyletkötés során meghatározott későbbi fix időpontban történik A határidős ügylet tehát a jelenlegi szerződésben kialakított feltételek mellet jövőbeni teljesítésre vonatkozó megállapodás.
• Az ellenértéket a vevőnek, a kötés napján jegyzett árfolyamon kell kiegyenlítenie és a határidős ügyletet kötelező teljesíteni. Lejáratkor az üzletkötő nem gondolhatja meg magát. E tekintetben a határidős szerződések viszonylag nagy kockázatot hordoznak magukban.
• A későbbi határidőre szóló teljesítés lehetőséget ad arra, hogy olyan termékkel is kereskedjünk, amely még nincs a birtokunkban, eladhassunk olyan terméket, amely majd csak később, a határidő lejárata előtt fogunk megvásárolni.
• A kereskedés tárgy lehet bármilyen tőzsdei árú, árutőzsdék esetében fizikai árú, értéktőzsdék esetében valamilyen aktíve (deviza, kötvény, részvény) de lehet összetett árú is, mint pl.: részvényindex.
• A határidős ügylet komoly spekulációra ad alkalmat. Az árak idő és/vagy földrajzi hely függvényében való változás teszi a spekulánsokat érdekeltté az üzletben. Ma már a határidős ügyletek nagy része spekulatív ügylet.

Opciós ügyletek

• A határidős ügyletek egyik különleges változata. Elterjedésének legfőbb oka, hogy a határidős kereskedéstől eltérően lehetőséget biztosít a kereskedőnek limitálni a lehetséges kockázatuk mértékét anélkül, hogy hozamelvárásaik csökkennének.
• Az opciós ügylet olyan határidős ügylet, amelyben az opciót megvásároló fél opciós díj, prémium ellenében jogot szerez arra, hogy a szerződésben kikötött határidő lejárata napján, illetve napjáig opciós jogával élve dönthessen arról, hogy a szerződés az abban foglalt feltételekkel realizálja, vagy a díj elvesztése fejében visszalépjen az ügylettől.
• Az opció kiírója a jog eladójaként kötelezettséget vállal jövőbeni teljesítésre, míg az opció vevője jogot szerez arra, hogy a lejáratkor eldönthesse, él-e az opciós lehetőségével, vagy nem. Döntését az áralakulás befolyásolja.