» Fogalomtár » Vállalati pénzügyek (26) |
Mutatott fogalmak: 1-20 |
Oldalak: 1 2 » |
Sorbarendezés: Dátum szerint · Megnevezés szerint · Értékelés szerint · Kattintások
mérleg, könyvvizsgálat, az éves zárlati munkálatok során a megfelelő szakképesítéssel és felhatalmazással rendelkező szakember által elvégzett vizsgálata |
Olyan jogi személyiséggel nem rendelkező társaság, aminek tagjait terheli a vagyoni részvétel kötelezettsége, vagyis vagyoni betétjük szolgáltatására kötelesek. A társaság tevékenységében mind a beltagok, mind a kültagok jogosultak személyes közreműködést vállalni. A nyereség és veszteség a tagok közötti vagyoni hozzájárulás arányában oszlik meg, de ez a cégalapítás során máshogy is szabályozható. |
üzleti eredmény (earnings before interest and taxes) |
A vállalkozások legegyszerűbb formája, amelynél az induláshoz szükséges tőkét saját vagyonból kell biztosítani, és működése is saját munkán alapszik (esetleg családtagok, néhány alkalmazott segítségével). Egyéni vállalkozást - vállalkozói igazolvánnyal - nagykorú, cselekvőképes, állandó lakóhellyel rendelkező magyar állampolgár alapíthat. |
Azt jelenti, hogy a gazdasági társaság tagja a társaság hitelezőivel szemben a többi taggal együtt korlátlanul, vagyis saját magánvagyonával is felel. Ez azt jelenti, hogy minden tag az egész adóssággal tartozik, de a kötelezettség egymás között egyenlő arányban oszlik meg. Ha bármelyikük teljesíti a tartozást, a többiek kötelezettsége is megszűnik. Ezt követően pedig a követelést kifizető megtérítést követelhet a többi tagtól. |
1. Külső gazdasági hatás, amikor egy bizonyos tevékenységből származó költségek vagy előnyök olyan szereplőnél jelennek meg, aki a tevékenységben nem kívántak részt venni. 2. Egy gazdasági szereplő tevékenysége következtében felmerülő káros vagy előnyös, nem szántszándékkal okozott, hatás(ok), amely(ek) piaci ellentételezés nélkül befolyásolják egy másik gazdasági szereplő helyzetét. pl.: |
A vállalkozás pénzzel való ellátása. A finanszírozás biztosítja az induláshoz, majd a folyamatos működéshez szükséges pénzforrást, ami történhet saját forrásból és idegen forrásból is. |
A pénzpiac közvetítésével történő forrásbevonás, ami lehet hitelfelvétel (bankhitel, kereskedelmi hitel), bérlet (lízing), értékpapír kibocsátás.
|
belső megtérülési ráta (Inter Rate of Return) |
Egy sajátos, mesterségesen –jogszabály által - létrehozott vállalkozási forma. A jogi személyiséggel rendelkező vállalkozási formák közös jellemzője, hogy a létrehozó tagoktól elkülönült vagyonnal és szervezettel rendelkeznek. A jogi személyek mindig természetes személyeken keresztül (emberek, ügyvezetők) képviseltetik magukat. |
a vállalat működését értékelő gondolkodási mód, szemlélet, mely a vezetés számára információt szolgáltat a döntések előkészítéséhez |
A gazdasági társaságokban vállalt fellelőségek egyik fajtája, ebben az esetben a tag a társaság hitelezőivel szemben - a társaság vagyona által nem fedezett tartozásokért - korlátlanul, általában a többi taggal egyetemlegesen a saját magánvagyonával is felel. Fontos, hogy a tagok korlátlan felelőssége kizárólag akkor és annyiban érvényesíthető, amikor és amennyiben a társasági vagyon nem fedezi a hitelezői követeléseket. (Korlátlan a felelőssége például a közkereseti társaság tagjainak (egyetemleges), vagy a betéti társaság beltagjának (többi beltaggal egyetemleges). |
A gazdasági társaságokban vállalt felelősségek egyik fajtája, ebben az esetben a tagok felelőssége a létesítő okiratban vállalt vagyoni hozzájárulás (törzsbetét, részvény) erejéig terjed ki, ezen felül a társaság tartozásaiért magánvagyonával nem felel. (Korlátozott a felelőssége például a betéti társaság kültagjának, a korlátolt felelősségű társaság tagjának, vagy a részvénytársaság tagjának (részvényesnek). |
Olyan gazdasági társaság, mely előre meghatározott összegű törzsbetétekből álló törzstőkével alakul, s amelynél a tag kötelezettsége a társasággal szemben törzsbetétjének szolgáltatására és a társasági szerződésben esetleg megállapított egyéb vagyoni hozzájárulásra terjed ki. A társaság kötelezettségiért a tag nem felel. Magyarországon 1930 óta ismert ez a társasági forma.
|
Olyan nem jogi személyiségű gazdasági társaság, amelyben a tagok csak természetes személyek lehetnek, akik közös gazdasági tevékenységet folytatnak, a vállalkozás kötelezettségeiért korlátlan és egyetemleges felelősséggel bírnak. A működéshez szükséges vagyont a társaság rendelkezésére bocsátják. |
A számviteli törvény alapján az a gazdasági társaság, amelyre az anyavállalat meghatározó befolyást képes gyakorolni.
|
A tőke vállalkozásba történő befektetése esetén ezen tőke jövedelmezőségének meg kell haladnia az egyszerű kölcsönadásból származó kamatbevételt, hiszen ellenkező esetben a befektető jobban járt volna a pénz puszta kölcsönadásával. |
A vállalat nyereségének a részvényesek számára kiosztott összege.
|
Olyan gazdasági társaság, amely előre meghatározott számú és névértékből álló részvény által képviselt alaptőkével alakul, és amelynél a részvényes kötelezettsége a részvénytársasággal szemben a részvény névértékének vagy kibocsátási értékének szolgáltatására terjed ki (korlátozott a felelőssége, vagyis a részvénytársaság kötelezettségeiért a részvényes nem felel). Az Rt. részvényeseinek vagyoni hozzájárulásából keletkező alaptőkéje nyilvánosan működő részvénytársaság esetében nem lehet kevesebb 20 millió forintnál. A részvénytársaság elnevezésében utalni kell az alapítás, illetve a működési forma sajátosságaira a "zrt." vagy "nyrt." rövidítéssel. |
A vállalkozás korábbi megtakarításból (készpénz, bankbetét, korábbi évek nyereségéből fel nem használt rész stb.), illetve meglévő tulajdonból (ház, autó, számítógép, mezőgazdasági gép, földterület, értékpapír stb.) történő finanszírozása.
|