az állam vagy más közjogi testület által egyoldalúan megállapított, kényszer útján be-hajtható, közvetlen ellenszolgáltatás nélküli állami bevétel

• 1
• 2
• 3
• 4
• 5

az adók kivetését és beszedését végző állami apparátus

• 1
• 2
• 3
• 4
• 5

Olyan adó, amikor az adókulcs, így az adó mértéke is az adóalap változásának függvényében változik, ha nő az adóalap, akkor csökken, ha viszont csökken, akkor az adókulcs, és az adó mértéke is nagyobb lesz.

• 1
• 2
• 3
• 4
• 5

Olyan adó, melyet az áru- és szolgáltatás forgalomra vetnek ki.

• 1
• 2
• 3
• 4
• 5

Az önkormányzat által kivetett adók, amelyet az adózók a lakóhelyük önkormányzatának fizetnek. Az adók mértékének határait központilag rögzítik, de egyes esetekben a tényleges adónagyságot már a helyi önkormányzatok határozzák meg. Dönthet úgy is egy önkormányzat, hogy egy adót nem vet ki. Ilyen adók pl. a vagyoni, kommunális jellegű adók, az iparűzési- és gépjárműadó is.

• 1
• 2
• 3
• 4
• 5

• 1
• 2
• 3
• 4
• 5

Az adók egyik fajtája az adók hatóköre alapján, ilyenkor az állam bevétele a nagy közös kasszába folyik be, ilyen pl. az ÁFA.

• 1
• 2
• 3
• 4
• 5

Az adók egyik fajtája. Ebben az esetben az adó alanya és az adóterhet viselő különböző: például az ÁFA esetében, ahol az adókötelezettség az árukat és szolgáltatásokat forgalmazó vállalatokat terheli, ők állapítják meg az adó nagyságát, építik be a termék árába, de az adóterhet mégis a fogyasztók viselik, akik az árban megfizetik az adót is.

• 1
• 2
• 3
• 4
• 5

Az adók egyik fajtája. Ebben az esetben az adó alanya és az adóterhet viselő azonos: például társasági adó, amikor is a vállalatokra vetik ki az adót, tehát ők az adóalanyok, és ők azok, akik kötelesek a nyereségüknek egy meghatározott hányadát a költségvetésbe befizetni.

• 1
• 2
• 3
• 4
• 5

• 1
• 2
• 3
• 4
• 5

• 1
• 2
• 3
• 4
• 5

• 1
• 2
• 3
• 4
• 5